Antoine de Saint-Exupéry-nek nemcsak a neve, a halála is összeforrt A kis herceggel, hiszen az 1944 nyarán a sivatagi kényszerleszállást végrehajtó pilóta kalandjairól szóló könyv megjelenése után alig egy évvel légiszerencsétlenség áldozata lett. Ráadásul úgy, hogy az akkor 44 éves szerzőnek – noha tapasztalt pilóta volt – a korabéli katonai szabályzat szerint már nem lett volna szabad légi bevetésen részt vennie.
A német sportriporter és a hollywoodi forgatókönyv
Saint-Exupéry lezuhant gépének roncsát csak 2000-ben azonosították, nyolc év múlva pedig az a hír járta be a világsajtót, hogy a Lockheed P-38-as vadászgépet egy később népszerű német sportriporter, Horst Rippert lőtte le; az akkor 88 éves Rippert sajnálkozott is emiatt, bár azóta kiderült, hogy ez nem lehet igaz, mivel nemcsak hogy nem találtak a roncson ilyen lövés okozta sérülést, de a Luftwaffe korabeli iratai szerint azon a napon, abban a térségben semmilyen gépet nem lőttek le.
Ma már sokan gondolják úgy, hogy Saint-Exupéry-t a több mint 300 nyelvre lefordított A kis herceg repítette a világhírig, és ő elsősorban pilóta volt, s csak azután író, ám ez hatalmas tévedés. Első regénye, A déli futárgép 1926-ben jelent meg, ezt követte 1931-ben Az éjszakai repülés, és ez már nem csak Franciaországban aratott sikert. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy néhány hónappal az angol fordítás megjelenése után a könyvre máris rávetette magát Hollywoood, egészen pontosan a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió, és 1933-ban a mozikba került a Night Flight című film olyan sztárokkal, mint Clark Gable és Myrna Loy.
Antoine de Saint-Exupéry - NIGHT FLIGHT (Vol de Nuit)
Dramatic summary of the novel Night Flight (Vol de Nuit, 1931) by Antoine de Saint-Exupéry; using footage from MGM's (poor) 1933 film adaptation (starring Clark Gable, John Barrymore, Lionel Barrymore, etc; directed by Clarence Brown; Executive Producer, David O. Selznick). The classic tale set in the pioneering days of the South American Air Mail Service.
A filmet Magyarországon is bemutatták Ciklon az óceán fölött címmel, a Budapesti Hírlap cikke szerint „valóság hősköltemény ez a regény és a belőle készült film is, azokról az emberekről, akik ma is hősies önfeláldozással tudnak szembenézni az emberi haladás érdekében a legnagyobb veszedelmekkel”; a budapesti premier 1934. május 1-jén volt, a hazai forgalmazó „Ciklon-pályázatán” párizsi repülőutat lehetett nyerni.
Bolyongás a sivatagban
De két évvel később Saint-Exupéry-vel a világsajtó – így a magyar lapok is – az Éjszakai repülésnél jóval nagyobb terjedelemben foglalkoztak. Ma már lehetetlen kideríteni, hogy a szerző ismertsége vagy a vele történt baleset különlegessége okán került a reflektorfénybe, ám az biztos, hogy menekülése a csodával volt határos. „Antoine de Saint-Exupéry francia pilóta, akit elveszettnek hittek és végül megtaláltak Kairó mellett a sivatagban, jónevű író is. Vol de Nuit (Éjszakai Repülés) című könyvével megnyerte a Femina-Vie Heureuse irodalmi díjat. Ennek a regénynek a hőse egy pilóta, aki eltűnik az óceánrepülésen. Saint-Exupéryvel most a valóságban is megesett, amit a regényében megírt“ – írta a Magyarország című napilap 1936. január 8-án, és közölték azt az élménybeszámolót is, amit az író a Havas-iroda kairói tudósítójának mondott: „Amikor a felhők alá ereszkedtünk, váratlanul nagy hevességgel nekiütődtünk a földnek. Egyikünknek sem esett baja, de a repülőgép darabokra zúzódott. Egy sziklás fennsíkon találtuk magunkat. Elpusztult a víztartályunk, és innivalóul csupán egy liter kávénk maradt. (…) Este a repülőgép roncsai alatt aludtunk. A második nap indultunk kelet felé. A harmadik nap északnyugatnak fordultunk. Borzasztó szomjúság kínozott minket és több ízben délibábok csaltak minket rossz irányba. (…) A negyedik nap reggelén már teljesen ki voltunk merülve. Nagy fáradtsággal tovább vonszoltuk magunkat. Délelőtt a látóhatáron néhány bokor tűnt fel, ami oázis közellétére vallott, de nem akartunk hinni érzékeinknek, és azt gondoltuk, hogy most is csak a délibáb játszik velünk. Hirtelen azonban tevék tűntek fel, majd emberek. Beduinok voltak, nyomban felénk siettek és vízzel üdítettek bennünket.”
| ||
A tudósításból kiderül, hogy Saint-Exupéry hosszú sivatagi bolyongásában nem volt egyedül, a balesetet egy Prévost (máshol Provost) nevű szerelővel együtt szenvedte el, ám e kaland, a szerző teljes pályafutása ismeretében még úgy is A kis herceg alapszituációját idézi, hogy a könyvben talán nem is annyira veszélyes a helyzet, mint volt a való életben. Mindenesetre az időpont stimmel. „Hat esztendővel ezelőtt, kényszerleszállást kellett végeznem a Szaharában. Valami eltörött a motoromban. És mivel se gépészem nem volt, se utasom, magamnak kellett nekilátnom, hogy zöld ágra vergődjem valahogyan, és kijavítsam a súlyos hibát. Élet és halál kérdése volt ez számomra. Alig egy hétre való ivóvizem volt” – olvashatjuk A kis hercegben, de az már soha nem derül ki, hogy vajon a címszereplő alakja is a szaharai délibábok nyomán született-e.
Az Éjszakai repülést, illetve Saint-Exupéry másik ismert kisregényét Az ember földjét több magyar megjelenés után idén a Helikon adta ki újraszerkesztett, javított változatban. Azonban Az ember földje című kötetben nemcsak e két prózai szöveg olvasható: a Levél egy túszhoz az életmű egyik kevéssé ismert darabja, a Manon, a táncosnő pedig a szerző egyik első műve 1926-ból, amelyet Franciaországban is csak 2007-ben adtak ki először.
