Marék Veronika: A kockásfülű nyúl 1-3.
Az ikonikus nyuszik közül nem hiányozhat a kétszer 13 részes rajzfilm-sorozat hőse, Marék Veronika író és Richly Zsolt rajzoló alkotása. A rajzfilmet később több kötetnyi könyv, na meg egyéb mörcsök követték. A nyuszi története egy bőröndhöz kapcsolódik, abból lép ki a kockásfülű nyúl, távcsővel a kezében megmássza a kéményt, onnan lesi meg, mit csinálnak a barátai: Kriszta, a feketesörényű, vadóc kislány, Menyus, az álmodozó művészlélek, a butácska Kistöfi, valamint a nagy és erőszakos Mozdony. Ha segíteni kell, a nyuszi propellert formál a füleiből, és felszáll. „Nem tesz csodát, csak töri a fejét, repked ide-oda, csetlik-botlik a gyerekek között, addig, amíg minden el nem rendeződik” – írja a szerző. Megkerül az elveszett papagáj, elkészül a születésnapi torta, megjavul az elromlott kisautó, Menyus győz a sportpályán, Mozdony megtanul Krisztától gitározni. Végül a kockásfülű nyúl visszatalál a limlomos padlásra, és megpihen. (Czenkli Dorka)
Beatrix Potter: Nyúl Péter és barátai
Nyúl Péter talán a világirodalom legismertebb nyuszija, akinek történeteiben kortól függetlenül jó mulatság elmerülni. A teljes gyűjtemény 1989-ben jelent meg Frederick Warne összeállításában a Penguin kiadónál, magyarul pedig 2020-ban, Szabó T. Anna és Dragomán György szerzőpáros lendületes magyarításában a Manó Könyveknél. A kötet az újranyomások ellenére is folyton hiánycikk, a rajongók éhségét csak az adventi kalendáriumok, lapozók és színező csillapíthatják – no meg a játékok.
Pedig a szerző számára nem rögtön érkezett meg a siker: az első, Nyúl Péter kalandjai című mesét Potter magánkiadásban, barátai és családja szórakoztatására adta közre, miután több helyen visszautasították. A történetben a rosszcsont nyuszi Gergelyfi bácsi kertjében falatozik, elhagyja a ruháit és majdnem áldozatául esik egy vadásznak. A többi történetben – a két éve megjelent kötetben huszonhármat találunk! – a teljes kompániát megismerjük: Benjámint, Tapsit, Tüskés nénit, Bikkmakk mókust, Pecás Jeremiást és Zeller Cilit. A kék házikabátban feszítő, kalandokba keveredő Nyúl Pétert szerethetősége, mi több, cukisága teszi ellenállhatatlan mesehőssé, és ebben a szerző csodás illusztrációinak is érdeme van. (Czenkli Dorka)
Richard Adams: Gesztenye, a honalapító (1972)
Vakarcs, a nyúltanya legkisebbje amolyan nyúl-Kasszandraként szörnyű víziót lát, amely a kolónia véres végét jövendöli: valójában egy lakóparképítés miatt készülnek elpusztítani otthonukat az emberek. Bár a főnyúl nem hisz neki, bátyja, Gesztenye néhány további elégedetlen fiatal nyulat maga köré gyűjtve megszökik és nyúl-Aeneasként elindul új hazát keresni, ám amíg révbe érnek, a kis csapat számos kalandot él át. Útjuk során a változatos természeti körülmények és a rájuk vadászó ragadozók mellett más nyúltársadalmakkal is szembesülnek: az egyikben az ember biztosította jólétben nem vesznek tudomást arról, hogy valójában csak levágásra tartják őket; a másikban a rettegett Nadálytő generális gyakorlatilag katonai diktatúrát vezetett be. De találkoznak ketrecben tartott házinyulakkal is.
A nyúl tipikus szereplője a példabeszédszerű állatmeséknek, és tulajdonképpen így van ez Richard Adams szinte már klasszikussá vált állatregényében is. De a nyulak itt valahogy mégis megtartják nyúlszerűségüket – saját nyelvük és hitviláguk van, jellemző szokásaik, és maga az író is látványosan megkülönbözteti őket az emberektől, akik viszont többségében a természetkárosítás, a pusztítás, a gyilkolás szimbólumaként jelennek meg. Gesztenye és társai békében próbálnak élni és igazságos vezetőjükkel az élükön összetartó, demokratikus társadalmat létrehozni, ahol nem az számít, hogy ki honnan érkezett, vagy mennyire erős – és akármilyen furán hangzik, a történet a felnőttek és a gyerekek fantáziáját egyaránt megmozgatja. (Fazekas Zsuzsanna)
Lewis Carroll: Alice Csodaországban
A fehér nyúl immár popkulturális szimbólummá vált, amely feltűnt a Mátrix első részében, a Star Trekben, a Jefferson Airplane White Rabbit című dala nyomán pedig a pszichedelikus beavatás jelképe lett. A piros szemű fehér Nyuszival Lewis Carroll 1865-ös Alice Csodaországban című meseregényében találkozunk először. Kockás felöltőt visel, és a zsebórájára mered: késésben van. Amikor eltűnik a nyúlüregben, Alice követi, és elkezdődik a mese, amelynek szürreális szerteágazottságát lehetetlen néhány mondatban összefoglalni.
Az író szerint a fehér nyúl temperamentuma és személyisége folytán Alice ellentéte, a fiatal, friss lánnyal ellentétben öreg, nehézkes és bizonytalan. Ráadásul kétarcú: meghajlik a királynő előtt, de antiroyalista, és a mindig jólnevelt címszereplővel ellentétben hajlamos udvariatlan lenni. Az Alice Csodaországban egyszerre humoros, abszurd, de sötét és őrült világának nincs egyetlen helyes értelmezése, de a Nyuszi alakja – na meg a nyúlüreg – a káosztól uralt, kiszámíthatatlan felnőttvilág, és persze a beavatás szinonimája lett. (Csabai Máté)
John Updike: Nyúl-könyvek
Öt regény, amit még csak nem is muszáj sorrendben olvasni: a három évtized alatt elkészült Nyúl-sorozat (Nyúlcipő, Nyúlketrec, Nyúlháj, Nyúlszív, Nyúlfark) alighanem John Updike legkedveltebb műveit képezi. A könyvek főszereplője Harry Angstrom, aki középiskolás korában, gyorslábú kosárlabdacsillagként kapja a ’Nyúl’ becenevet. Minden regényben más életkorában ismerjük meg: nem feltétlenül szimpatikus fickó. Huszonhat éves, kiábrándult fiatal, később házalóügynök egy kihűlt házasságban, majd elhízott, szívproblémákkal küzdő nagypapa, akinek a drogos unokája is nyakában van. Az úton tragédiák és komikus pillanatok, alkohol, erőszak és apróbb kihágások, és rengeteg házasságon kívüli szex. Updike művei nem pusztán egyetlen ember portréja, de egy korszaknyi Amerikáé, amely – csakúgy, mint a nyughatatlan füles – sosem lel békét. Sokak szerint Updike-ot az amerikai irodalom alulértékelt tehetségének kell tartanunk, aki Faulknerrel és Fitzgeralddal, de legalábbis Saul Bellow-val és Philip Roth-tal vetekszik. Annyi bizonyos, hogy miközben az írófejedelmek gyakran csak magukhoz hasonló entellektüelekről írtak igazán hitelesen, az átlagembert – a jelentéktelen hétköznapok gyönyörűségét – Updike ábrázolta utolérhetetlen eleganciával. (Csabai Máté)
Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról
Kakuk Marci és Misi mókus figurája megalkotójának kisregényében egy fia élő nyúllal nem találkozni a cselekmény harmadáig. Akkor kezdődik Paprikásnak, e végtelenül bájos történet füles főhősének – aki „gyönge volt, buta volt, álomszuszék volt” – kalandja. Mégpedig egy nyúlvadászat alkalmával, mikor is a mezőről menekülve a hozzá hasonlóan nyomorult és szerencsétlen sorsú Gazsi kunyhójában bújik meg. Így talál egymásra ez a két jobb sorsra érdemes lélek: egy ember és egy nyúl. Gazsi az egész regényben nyúlpaprikásra vágyik, de amikor az Paprikás képében megérkezik, mégis lemond róla, mert nincs szíve elpusztítani a nyulat. Elválaszthatatlan barátok lesznek. És ahogy minden mesében – mert a Legenda a nyúlpaprikásról voltaképpen mese – a jó elnyeri jutalmát, úgy a „megrugdalt, utolsó, toprongyos” Gazsi is megbecsült emberré válik, és a grófi uradalom alkalmazottja lesz. Minden jó, ha vége jó: Paprikásnak kölykei születnek, Gazsival együtt kerül az uradalomba. Talán a legkilátástalanabb helyzetekben is van remény, talán minden rossznak vége szakad egyszer, ha találkoznak a jó szándékú lények – ezt sugallja Tersánszky Józsi Jenő mulatságos kisregénye. (Ambrus Vilmos)
