Egy osztrák kutató talált két oldalt ősi szír nyelven az Újtestamentumból a Vatikán könyvtárában

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. április 6.

Sorköz

A szír nyelvű szöveg a Krisztus utáni 2-3. században készülhetett, legalább száz évvel megelőzve a legkorábbi görög kézirat keletkezését.

A Biblia újszövetségi részében olvasható Máté evangéliumának 1750 éves, ősi szír nyelven íródott maradványára bukkant az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) egyik kutatója a Vatikán könyvtárában kutatómunka közben – jelentette be csütörtökön az ÖAW.

A frissen felfedezett kétoldalas töredék csaknem hiánytalanul tartalmazza Máté evangéliumának 12. fejezetét – közölte csütörtökön Grigory Kessel középkorkutató, aki a felfedezésről szóló cikkét a New Testament Studies című szakfolyóiratban publikálta.

Kessel ultraibolya fénnyel végzett vizsgálat segítségével bukkant rá az eredeti szövegmaradványra egy pergamen átvizsgálása közben.

Az ÖAW hivatalos állásfoglalása szerint a pergamenen most olvasható szöveget egy palesztinai ember írhatta rá az eredeti szövegre mintegy 1300 évvel ezelőtt. Mivel a középkorban hiánycikknek számított a pergamen a sivatagi területeken, sok esetben hasznosították újra őket, átírva rajtuk az eredeti szöveget.

 
A különleges két oldal ultraibolya fény alatt 
Forrás: ÖAW/Vatican Library
 

A megtalált maradvány azért is rendkívüli, mert ez lehet az egyetlen megmaradt példánya annak a négy kézátiratnak, amelyet régi szír nyelven írtak, és így egyedülálló lehetőséget biztosít az evangélium korai terjesztése részleteinek megismeréséhez – áll az ÖAW közleményében. Az ÖAW szerint a szír nyelvű szöveg a Krisztus utáni 2-3. században készülhetett, legalább száz évvel megelőzve a legkorábbi görög kézirat keletkezését.

Az ÖAW szerint a közelmúltig három, ősi szír nyelven íródott evangéliumi kézirat volt ismert, a most felfedezett töredék pedig minden bizonnyal a negyedik ilyen evangéliumi töredék.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.