A korábbi évekhez képest kevesebb, mindössze 30 szerző kap idén Térey-ösztöndíjat

  • narancs.hu
  • 2024. február 6.

Sorköz

Az irodalmi közeget megosztó támogatás jelenlegi formájában jövőre megszűnik.

Döntés született az idei Térey-ösztöndíjasokról, a középgenerációs (35 és 65 év közötti) alkotók munkáját segítő irodalmi ösztöndíjat idén harmincan kaphatják meg – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az MTI-vel.

A PIM közleménye szerint mivel az ösztöndíjak mértéke inflációkövető, a fenntartásra szánt keret viszont évek óta nem változik, idén a korábbi években megszokottól eltérően a szabályzatban meghatározott legkevesebb, 30 szerződés megkötésére nyílik lehetőség. A Térey János alkotói ösztöndíj bizottsága a közlemény szerint az a „kényszerű döntést” hozta, hogy ebben az évben „a minőségi megfontolások mellőzésével”

nem ítél meg ösztöndíjat azoknak az alkotóknak, akik más, hasonlóan központi költségvetési forrásból finanszírozott, nagyobb összegű, életjáradékszerű havonkénti kifizetésben részesülnek.

Az idei évben Térey-ösztöndíjban részesül: Bánki Éva, Barnás Ferenc, Bartis Attila, Cserna-Szabó András, Falcsik Mari, Farkas Wellmann Endre, Győrffy Ákos, Hász Róbert, Háy János, Jenei László, Kollár Árpád, Kürti László, Lackfi János, Láng Zsolt, László Noémi, Lőrincz P. Gabriella, Majoros Sándor, Muszka Sándor, Orcsik Roland, Papp András, Solymosi Bálint, Szabó Róbert Csaba, Szálinger Balázs, Szilasi László, Szöllősi Mátyás, Terék Anna, Varró Dániel, Vida Gábor, Visky András és Vörös István.

A közlemény szerint Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója beszámolt az ösztöndíjbizottságnak arról, hogy a 2020 elején ötéves futamidőre meghirdetett Térey János-ösztöndíj jelenlegi működési formájában 2025. január 31-én véget ér, „elvi folytatása” iránt azonban a múzeum továbbra is elkötelezett. A középgenerációs alkotók munkáját segítő ösztöndíjat 2024 végén megújuló struktúrában hirdetik meg.

Mint ismert, a Demeter Szilárd kezdeményezésére életre hívott Térey-ösztöndíj erősen megosztotta az irodalmi közeget. 2020-ban Bartók Imre, Csehy Zoltán, Zoltán Gábor, Keresztesi József és Szőcs Petra is visszautasította az ösztöndíjat, az átláthatóság hiányára, valamint Demeter Szilárd vétójogára hivatkozva.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.