A korábbi évekhez képest kevesebb, mindössze 30 szerző kap idén Térey-ösztöndíjat

  • narancs.hu
  • 2024. február 6.

Sorköz

Az irodalmi közeget megosztó támogatás jelenlegi formájában jövőre megszűnik.

Döntés született az idei Térey-ösztöndíjasokról, a középgenerációs (35 és 65 év közötti) alkotók munkáját segítő irodalmi ösztöndíjat idén harmincan kaphatják meg – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az MTI-vel.

A PIM közleménye szerint mivel az ösztöndíjak mértéke inflációkövető, a fenntartásra szánt keret viszont évek óta nem változik, idén a korábbi években megszokottól eltérően a szabályzatban meghatározott legkevesebb, 30 szerződés megkötésére nyílik lehetőség. A Térey János alkotói ösztöndíj bizottsága a közlemény szerint az a „kényszerű döntést” hozta, hogy ebben az évben „a minőségi megfontolások mellőzésével”

nem ítél meg ösztöndíjat azoknak az alkotóknak, akik más, hasonlóan központi költségvetési forrásból finanszírozott, nagyobb összegű, életjáradékszerű havonkénti kifizetésben részesülnek.

Az idei évben Térey-ösztöndíjban részesül: Bánki Éva, Barnás Ferenc, Bartis Attila, Cserna-Szabó András, Falcsik Mari, Farkas Wellmann Endre, Győrffy Ákos, Hász Róbert, Háy János, Jenei László, Kollár Árpád, Kürti László, Lackfi János, Láng Zsolt, László Noémi, Lőrincz P. Gabriella, Majoros Sándor, Muszka Sándor, Orcsik Roland, Papp András, Solymosi Bálint, Szabó Róbert Csaba, Szálinger Balázs, Szilasi László, Szöllősi Mátyás, Terék Anna, Varró Dániel, Vida Gábor, Visky András és Vörös István.

A közlemény szerint Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója beszámolt az ösztöndíjbizottságnak arról, hogy a 2020 elején ötéves futamidőre meghirdetett Térey János-ösztöndíj jelenlegi működési formájában 2025. január 31-én véget ér, „elvi folytatása” iránt azonban a múzeum továbbra is elkötelezett. A középgenerációs alkotók munkáját segítő ösztöndíjat 2024 végén megújuló struktúrában hirdetik meg.

Mint ismert, a Demeter Szilárd kezdeményezésére életre hívott Térey-ösztöndíj erősen megosztotta az irodalmi közeget. 2020-ban Bartók Imre, Csehy Zoltán, Zoltán Gábor, Keresztesi József és Szőcs Petra is visszautasította az ösztöndíjat, az átláthatóság hiányára, valamint Demeter Szilárd vétójogára hivatkozva.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.