A „meleg” szót „magyarra” cserélték az egyik 10-es irodalomkönyvben

  • narancs.hu
  • 2023. május 11.

Sorköz

A vers szerzője nem tudott az átírásról, így nem is járulhatott ahhoz hozzá. 

A szerző tudta és beleegyezése nélkül változtatott verse szövegén, és cserélte a „meleg” szót „magyarra” a kiadó Katolikus Pedagógiai Intézet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalom szöveg- és feladatgyűjteményében – írja a Népszava

Kiss Judit Ágnes „Szó” című versének eredeti négy sora így szól:

„Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma”.

A Szent Imre könyvek keretében megjelent kiadványban azonban a meleg szót magyarra cserélte a kiadó:

„Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, magyar, roma.”

A verset sokszor alkalmazzák az irodalomoktatásban, mivel Kiss Judit Ágnes műve mondhatni a Szózat XXI. századi átirata, amely a kivándorlásról és az azzal kapcsolatos dilemmákról szól, a fiatalokhoz közel álló nyelvezettel és hangnemben. 

 
Kiss Judit Ágnes költő, író a közmédia költészet napi Versmaraton című rendezvényén a Magyar Rádió Márványtermében 2017. április 11-én. A hetedik alkalommal megrendezett eseményen 67 magyar költő 12 órán át olvas fel verseiből és beszélget a művekről.
MTI Fotó: Marjai János 
 

Kiss Judit Ágnes a Népszavától tudta meg a változtatást. A költő úgy nyilatkozott, hogy a tankönyvekben megjelentetett alkotásokkal kapcsolatban is szükség van a szerző hozzájárulására, de nem tudott arról, hogy a Szent Imre tankönyvek 10. osztályosoknak készült kötetében megjelenik a verse. Jellemzően megkeresik a kiadók őt, „sőt, a reformátusok fizetnek is jogdíjat” – mondta, majd hozzátette: „átírást nem is engedtem volna. Ezután fel fogom venni a kapcsolatot a kiadóval, hogy ne romlott szöveget terjesszenek, és a legnagyobb jóhiszeműséggel megkérdezem, hol találtak erre a változatra”. 

„Tankönyvcsaládunk még igen friss, második éve használják a diákok és a pedagógusok, eddig még ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Megjegyezzük, hogy a kortárs versek az interneten többféle szövegváltozatban találhatók meg” – reagált a tankönyv kiadója a lap megkeresésére. 

A Népszava megjegyzi, a meleg szó kicserélése jól illeszkedik a kormány gender- és LMBTQ- ellenes propagandájába. A kormányfő februári évértékelőjében is a genderpropagandát nevezte a gyerekekre leselkedő legnagyobb veszélynek, és ebbe a sorba illeszkedik a gyermekvédelminek is nevezett fideszes törvény, ami valójában összemossa a pedofíliát a melegek elleni szigorúbb fellépéssel.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.