Így lett a „meleg” szóból „magyar” az irodalomkönyvben

  • narancs.hu
  • 2023. május 12.

Sorköz

A szerző göngyölítette fel versének sorsát, a könyv online verziójában már javították a szöveget.

„Sikerült felgöngyölítenem a Szó című versem sorsát: Egy lelkes /lelketlen olvasó írhatta át, majd küldhette el a szozat.org című honlapra még 2016-ban” – írja Kiss Judit Ágnes a Facebook-oldalán.

Ahogy arról csütörtökön mi is beszámoltunk, a szerző tudta és beleegyezése nélkül változtatott verse szövegén, és cserélte a „meleg” szót „magyarra” a kiadó Katolikus Pedagógiai Intézet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalom szöveg- és feladatgyűjteményében. A tankönyv kiadója azzal védekezett, hogy a kortárs versek többféle szövegváltozatban is megtalálhatók az interneten.

Kedves Mind! Sikerült felgöngyölítenem a Szó című versem sorsát: Egy lelkes /lelketlen olvasó írhatta át, majd küldhette...

Posted by Kiss Judit Ágnes on Thursday, May 11, 2023

A Telex vette észre Kiss Judit Ágnes posztját, amiből kiderül, hogyan kerülhetett a tankönyvbe a vers átírt változata. Mint írja:

mivel az említett olvasónak tetszett a vers, de „egyetlen apró szócska miatt nem illett az oldal profiljába, hát talált egy másikat helyette (szerencsére nem volt rímhelyzetben).”

Kiss még tavaly írt az oldal szerkesztőjének, mivel se a tördelés, se az a bizonyos átírt szó nem stimmel. „Szépen válaszolt is, hogy ő nem találja a verset, nem is tudja, hogy került az oldalra, küldjem a helyes változatot. Én pedig elfelejtettem az egészet. Annyira, hogy nem küldtem el a választ. És annyira, hogy az állam is leesett, mikor a katolikus tankönyvről hallottam” – olvasható a szerző posztjába. Kiss Judit Ágnes szerint a tankönyvszerkesztő „nyilván a szozat.org-ról másolta ki a verset (bár a középiskolásoknak én tanítom, hogy a forrás hitelességének utána kell járni), nem akart rosszat.” A Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője együttműködő volt, az online verzióban már kijavították a verset.

A szozat.org egyébként időközben leszedte a verset az oldalról, a költő szerint ezzel „azt sugallva, hogy tőlem ered a hibás változat, és elismerve, hogy a meleg szóval együtt náluk nincs helye.” A költő bejegyzéséből az is kiderül, hogy az oldal szerkesztőjétől egy levelet is kapott, amelyben „kikéri magának a cirkuszt”. Kiss Judit Ágnes hozzátette: „én pedig mindenkit arra kérek, legyünk a versem szellemében is otthona, védelmezői egymásnak.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.