Így lett a „meleg” szóból „magyar” az irodalomkönyvben

  • narancs.hu
  • 2023. május 12.

Sorköz

A szerző göngyölítette fel versének sorsát, a könyv online verziójában már javították a szöveget.

„Sikerült felgöngyölítenem a Szó című versem sorsát: Egy lelkes /lelketlen olvasó írhatta át, majd küldhette el a szozat.org című honlapra még 2016-ban” – írja Kiss Judit Ágnes a Facebook-oldalán.

Ahogy arról csütörtökön mi is beszámoltunk, a szerző tudta és beleegyezése nélkül változtatott verse szövegén, és cserélte a „meleg” szót „magyarra” a kiadó Katolikus Pedagógiai Intézet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalom szöveg- és feladatgyűjteményében. A tankönyv kiadója azzal védekezett, hogy a kortárs versek többféle szövegváltozatban is megtalálhatók az interneten.

Kedves Mind! Sikerült felgöngyölítenem a Szó című versem sorsát: Egy lelkes /lelketlen olvasó írhatta át, majd küldhette...

Posted by Kiss Judit Ágnes on Thursday, May 11, 2023

A Telex vette észre Kiss Judit Ágnes posztját, amiből kiderül, hogyan kerülhetett a tankönyvbe a vers átírt változata. Mint írja:

mivel az említett olvasónak tetszett a vers, de „egyetlen apró szócska miatt nem illett az oldal profiljába, hát talált egy másikat helyette (szerencsére nem volt rímhelyzetben).”

Kiss még tavaly írt az oldal szerkesztőjének, mivel se a tördelés, se az a bizonyos átírt szó nem stimmel. „Szépen válaszolt is, hogy ő nem találja a verset, nem is tudja, hogy került az oldalra, küldjem a helyes változatot. Én pedig elfelejtettem az egészet. Annyira, hogy nem küldtem el a választ. És annyira, hogy az állam is leesett, mikor a katolikus tankönyvről hallottam” – olvasható a szerző posztjába. Kiss Judit Ágnes szerint a tankönyvszerkesztő „nyilván a szozat.org-ról másolta ki a verset (bár a középiskolásoknak én tanítom, hogy a forrás hitelességének utána kell járni), nem akart rosszat.” A Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője együttműködő volt, az online verzióban már kijavították a verset.

A szozat.org egyébként időközben leszedte a verset az oldalról, a költő szerint ezzel „azt sugallva, hogy tőlem ered a hibás változat, és elismerve, hogy a meleg szóval együtt náluk nincs helye.” A költő bejegyzéséből az is kiderül, hogy az oldal szerkesztőjétől egy levelet is kapott, amelyben „kikéri magának a cirkuszt”. Kiss Judit Ágnes hozzátette: „én pedig mindenkit arra kérek, legyünk a versem szellemében is otthona, védelmezői egymásnak.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."