Így lett a „meleg” szóból „magyar” az irodalomkönyvben

  • narancs.hu
  • 2023. május 12.

Sorköz

A szerző göngyölítette fel versének sorsát, a könyv online verziójában már javították a szöveget.

„Sikerült felgöngyölítenem a Szó című versem sorsát: Egy lelkes /lelketlen olvasó írhatta át, majd küldhette el a szozat.org című honlapra még 2016-ban” – írja Kiss Judit Ágnes a Facebook-oldalán.

Ahogy arról csütörtökön mi is beszámoltunk, a szerző tudta és beleegyezése nélkül változtatott verse szövegén, és cserélte a „meleg” szót „magyarra” a kiadó Katolikus Pedagógiai Intézet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalom szöveg- és feladatgyűjteményében. A tankönyv kiadója azzal védekezett, hogy a kortárs versek többféle szövegváltozatban is megtalálhatók az interneten.

Kedves Mind! Sikerült felgöngyölítenem a Szó című versem sorsát: Egy lelkes /lelketlen olvasó írhatta át, majd küldhette...

Posted by Kiss Judit Ágnes on Thursday, May 11, 2023

A Telex vette észre Kiss Judit Ágnes posztját, amiből kiderül, hogyan kerülhetett a tankönyvbe a vers átírt változata. Mint írja:

mivel az említett olvasónak tetszett a vers, de „egyetlen apró szócska miatt nem illett az oldal profiljába, hát talált egy másikat helyette (szerencsére nem volt rímhelyzetben).”

Kiss még tavaly írt az oldal szerkesztőjének, mivel se a tördelés, se az a bizonyos átírt szó nem stimmel. „Szépen válaszolt is, hogy ő nem találja a verset, nem is tudja, hogy került az oldalra, küldjem a helyes változatot. Én pedig elfelejtettem az egészet. Annyira, hogy nem küldtem el a választ. És annyira, hogy az állam is leesett, mikor a katolikus tankönyvről hallottam” – olvasható a szerző posztjába. Kiss Judit Ágnes szerint a tankönyvszerkesztő „nyilván a szozat.org-ról másolta ki a verset (bár a középiskolásoknak én tanítom, hogy a forrás hitelességének utána kell járni), nem akart rosszat.” A Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője együttműködő volt, az online verzióban már kijavították a verset.

A szozat.org egyébként időközben leszedte a verset az oldalról, a költő szerint ezzel „azt sugallva, hogy tőlem ered a hibás változat, és elismerve, hogy a meleg szóval együtt náluk nincs helye.” A költő bejegyzéséből az is kiderül, hogy az oldal szerkesztőjétől egy levelet is kapott, amelyben „kikéri magának a cirkuszt”. Kiss Judit Ágnes hozzátette: „én pedig mindenkit arra kérek, legyünk a versem szellemében is otthona, védelmezői egymásnak.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.