Könyv

Agatha Christie hátborzongató horrorszerző is lehetett volna

Agatha Christie: Az utolsó szeánsz

  • - svébis -
  • 2020. április 26.

Sorköz

A legrafináltabb mégis az ebben a kötetben, hogy szinte sosem tudhatjuk, mikor állunk szemben természetfeletti eseményekkel, és mikor puszta szemfényvesztés az egész.

1928 szeptemberében egy amerikai kritikus, Willard Huntington Wright – S. S. Van Dine művésznéven maga is krimiszerző – megírta a Twenty Rules for Writing Detective Stories (Húsz szabály detektívtörténetek írásához) című kiáltványát, amelyhez szigorúan tartották is magukat az alkotók. Ennek 8. pontja így hangzik: „A feladott rejtély megoldásában ki kell zárni minden természetfölötti erőt és körülményt.” Nincs kibúvó. Noha a krimi királynője, Agatha Christie több szabályt is felrúgott – nyilván ezekből kerültek ki aztán a legnépszerűbb történetei –, de a misztikummal még ő sem mert ujjat húzni.

false

 

Fotó: Helikon Kiadó

Ezért is figyelemre méltó Az utolsó szeánsz, hiszen találunk benne túlviláginak tűnő detektívtörténeteket – bizony, a kis bajszos belga és a minden lében kanál vénkisasszony sem hiányozhat –, valóban misztikus elbeszéléseket, amelyekből egyértelmű: Agatha Christie hátborzongató horrorszerző is lehetett volna, ha épp úgy hozza kedve.

Valójában már az összes novella megjelent magyarul, egy kivételével, pedig A kéneus felesége a szerzőtől szokatlan, szívfacsaró és higgadt bosszúsztori, amelyet talán még Tarantino is megirigyelne. Szintén erős, és a műfajon belül figyelemreméltó a Sir Arthur Carmichael különös esete, amelyben egy háziállat szelleme kísért, A baba című novella önjáró játékszere meg mintha az Annabelle-filmek előképe lenne.

A legrafináltabb mégis az ebben a kötetben, hogy szinte sosem tudhatjuk, mikor állunk szemben természetfeletti eseményekkel, és mikor puszta szemfényvesztés az egész.

Fordította: Borbás Mária, Sipos Katalin és mások. Helikon, 2019, 436 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.