"Az Orbán-rezsimnek skalpokra, átállítható művészekre van szüksége"

  • - palosm -
  • 2019. augusztus 16.

Sorköz

Az állami erőirodalom térnyerése és az ellenzékinek tartott írószervezetek kivéreztetése miatt éles viták zajlanak a Szépírók Társaságában: hogyan őrizhető meg a hitelesség és tartható felszínen a társaság?

A Bodor Ádámot, Nádas Pétert, Parti Nagy Lajost, Spiró Györgyöt, Závada Pált is a tagjai között tudó Szépírók Társaságában komoly viták zajlottak a közelmúltban:

  • Mennyire kell az SZT-nek a kiemelt állami írószervezetekkel szemben megfogalmaznia önmagát? Mi a társaság elsődleges célja?
  • Az érdekképviselet vagy egy értékközösség fenntartása?
  • El lehet-e menni nyugodt szívvel az állami PIM-be felolvasni?
  • De az is kérdés, hogyan viseli a szervezet az állami forrásoknak a lassú kivéreztetéssel egyenértékű következetes csökkentését.

A friss Magyar Narancsban erről a vitáról olvashatnak részletes beszámolót. Ízeltő a cikkből:

„A tagság felelős és aktív része azt az utat keresi, hogyan lehet ma fenntartani egy fontos kulturális intézményt, és közben autentikusnak maradni. Azt hiszem, ez a kihívás további belső konfliktusokhoz fog vezetni, de én azokban már nem akartam részt venni” – mondja az egyik nemrég kilépett tag, Szűcs Teri irodalomtörténész és kritikus. „Az erőközpontosítás azt teszi az irodalommal, amit Schmidt Mária tett a történelmi emlékezettel vagy Palkovics László az MTA-val: szerintem erre határozott választ kellene adnunk.”

false

Karafiáth Orsolya író és publicista (lapunk rendszeres szerzője) szerint a társaság a megalakulása óta nem volt olyan kiélezett helyzetben, mint most. „Azért fontolgatom a kilépése­met, mert zavar, hogy a viták túl sokszor szólnak a pénzekről, és túl kevésszer az elvekről.“

Gács Anna, a Társaság előző elnöke szerint a Szépírók túlnőtte magát, miközben a források csökkennek: ki kell találni újra, mi ez a szervezet. Gács ugyanakkor megérti azokat az érveket, melyek a társaság fennmaradása a legfontosabb.

A teljes cikkből nemcsak az említett vita rajzolódik ki, hanem a Szépírók fogyatkozó anyagi forrásait is áttekintjük, de az is kiderül, hogy Parti Nagy Lajos aggódik-e a Szépírók hiteléért, ethoszáért. Nem lövünk le nagy poént, ha eláruljuk: a válasz igen. Idézünk egy mondatot Parti Nagy a Narancs kérdésére küldött válaszából: "Az Orbán-rezsimnek pedig skalpokra, átállítható művészekre van, már amennyire, szüksége, akik akarva-akaratlan legitimálják ezt a szoft-diktatúrát."

Vegye a bátorságot, vegye a Narancsot!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.