Ez nem a legújabb, Takaró-féle tankönyv, itt semmit sem „kell” tudni

  • -svébis-
  • 2019. augusztus 18.

Sorköz

Képregény-történelmi vonalon is erős kiadvány.

Végre egy összefoglaló mű azoknak – például nekem –, akik kissé elveszve bolyonganak a Marvel uni- és moziverzumában.

Amolyan kinn is vagyok, benn is vagyok helyzet ez: az alapok még kamaszkorból megvannak, de képtelenség behozni azt az előnyt, amivel egy amerikai képregényolvasó bír, mondjuk a negyvenes évek óta.

false

A cím ne tévesszen meg senkit: ez nem a legújabb, Takaró-féle NAT tankönyv, itt semmit sem „kell” tudni, viszont aki képben szeretne lenni a Marvel-képregények majd’ nyolcvanévnyi eseményeiről, annak érdemes végigböngészni a kiadványt. A felépítés logikus: fejezetekre bontva találunk infót jófiúkról, gonosztevőkről, szuperhős- és ellencsapatokról, fontosabb tárgyakról, alternatív világokról, csatákról és a Marvel világát nagyban befolyásoló eseményekről.

Szerencsére mindez nem korlátozódik kizárólag a fikcióra: képregény-történelmi vonalon is erős a kiadvány.

A fordítás több mint remek: egyszerre naprakész és veszi figyelembe a kilencvenes évek hazai kiadványait. Wolverine itt hál’ istennek nem Farkas, hanem Rozsomák, és még arra is volt kapacitás, hogy a fülszövegben az utolsó pillanatban Csodakapitányt Marvel Kapitányra aktualizálják. A tördelésre azonban sajnos mindez nem áll.

A táblázatok és felsorolások nemegyszer slendriánul megcsúsznak, úgy kell keresgélni, kiszámolni, hogy akkor a top 5-ben melyik is a 4-es, annyira elvándorolt a szöveg a számtól. Itt-ott a képek felbontásával is akad probléma, ami azért eléggé zsenánt egy képregényekről szóló könyv esetében.

Fordította: Sepsi László. Kolibri, 2019, 240 oldal, 5999 Ft

(A kritikánk eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2019. július 11-i számában jelent meg.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.