Ez nem a legújabb, Takaró-féle tankönyv, itt semmit sem „kell” tudni

  • -svébis-
  • 2019. augusztus 18.

Sorköz

Képregény-történelmi vonalon is erős kiadvány.

Végre egy összefoglaló mű azoknak – például nekem –, akik kissé elveszve bolyonganak a Marvel uni- és moziverzumában.

Amolyan kinn is vagyok, benn is vagyok helyzet ez: az alapok még kamaszkorból megvannak, de képtelenség behozni azt az előnyt, amivel egy amerikai képregényolvasó bír, mondjuk a negyvenes évek óta.

false

A cím ne tévesszen meg senkit: ez nem a legújabb, Takaró-féle NAT tankönyv, itt semmit sem „kell” tudni, viszont aki képben szeretne lenni a Marvel-képregények majd’ nyolcvanévnyi eseményeiről, annak érdemes végigböngészni a kiadványt. A felépítés logikus: fejezetekre bontva találunk infót jófiúkról, gonosztevőkről, szuperhős- és ellencsapatokról, fontosabb tárgyakról, alternatív világokról, csatákról és a Marvel világát nagyban befolyásoló eseményekről.

Szerencsére mindez nem korlátozódik kizárólag a fikcióra: képregény-történelmi vonalon is erős a kiadvány.

A fordítás több mint remek: egyszerre naprakész és veszi figyelembe a kilencvenes évek hazai kiadványait. Wolverine itt hál’ istennek nem Farkas, hanem Rozsomák, és még arra is volt kapacitás, hogy a fülszövegben az utolsó pillanatban Csodakapitányt Marvel Kapitányra aktualizálják. A tördelésre azonban sajnos mindez nem áll.

A táblázatok és felsorolások nemegyszer slendriánul megcsúsznak, úgy kell keresgélni, kiszámolni, hogy akkor a top 5-ben melyik is a 4-es, annyira elvándorolt a szöveg a számtól. Itt-ott a képek felbontásával is akad probléma, ami azért eléggé zsenánt egy képregényekről szóló könyv esetében.

Fordította: Sepsi László. Kolibri, 2019, 240 oldal, 5999 Ft

(A kritikánk eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2019. július 11-i számában jelent meg.)

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.