Baka István verseit vetíti a szegedi Belvárosi Mozi

  • narancs.hu
  • 2023. november 10.

Sorköz

75 éves lenne idén az 1995-ben, 47 évesen elhunyt József Attila-díjas költő.

Baka István verseit bemutató zenés videókat vetítenek november 15-én, szerdán 16 órától 22 óráig Szegeden, a Belvárosi Mozi Balázs Béla termében. A rendezvény díjtalan, amíg tart, bárki beülhet és elmerülhet a huszadik századi magyar irodalom egyik legérdekesebb költői életművében.

Baka István költő, író, műfordító, szerkesztő Szekszárdon született 1948-ban. 1966-ban érettségizett a szekszárdi Garay János Gimnáziumban. Szegeden, a József Attila Tudományegyetem magyar-orosz szakán kapott tanári oklevelet 1972-ben.

Egyetemistaként publikált először verset az Ilia Mihály által szerkesztett Tiszatájban. Utolsó egyetemi tanévét Leningrádban töltötte. Az emlékét ápoló alapítvány oldalán olvasható életrajz szerint az orosz városban egész pályáját meghatározó élményeket szerzett. Leningrádi barátai révén nem csak a hivatalos, hanem a szamizdatban terjedő orosz irodalommal, Mandelstam, Szosznora, Brodszkij költészetével is megismerkedett, az idő tájt vált nemzeti elkötelezettségű költővé

Két évig tanított a szülővárosában, majd 1974-ben visszakerült Szegedre, ahol a Kincskereső című gyermekirodalmi folyóirat munkatársa, később főszerkesztő-helyettese lett.

Életében hét verseskötete, és három, prózákat és drámát tartalmazó könyve jelent meg. A rendszerváltás előtti ismertségére és elismertségére jellemző, hogy előbb kapta meg az amerikai József Attila-díjat, mint a magyart, és bár 1985-ben az ő verse, a Liszt Ferenc éjszakája a Hal téri házban kapta a legszebb versnek járó Robert Graves-díjat, a Szép versek antológia szerkesztői gyakran mellőzték a munkáit.

A Sztyepan Pehotnij testamentuma című kötete 1994-ben viszont az Év Könyve lett.

1995-ben Szegeden halt meg súlyos betegségben, 47 évesen.

Szekszárdon általános iskolát neveztek el róla, emlékét alapítvány ápolja, Szeged pedig Juhász Gyula óta a legjelentősebb költőjeként tartja számon. Költészetére műfordítói munkája mellett a komolyzene is hatott, legtöbb verse hagyományos, rímes, zárt formában íródott. Jellemző, ahogyan reflektál a költőelődök, Ady EndreJózsef Attila és főképp Vörösmarty Mihály világszemléletére.

„Olyan lezárt és teljes életművet hagyott hátra, amely a népitől a tárgyiasig a magyar költészet csaknem minden fontosabb irányát ötvözte (…) Korai versei a sorsvállaló nemzeti költészet hagyományának mély átélését jelzik. Baka István azonban már ekkor sem kizárólag a diktatúrával és képviselőivel ütközött. Az emberi létezéssel gyűlt meg a baja. Az igazi valóság számára egyre inkább a konkrét téren és időn kívül mutatkozott meg. Ez az a pont, ahol Baka a magyar lírai hagyomány öröklött beszédmódjából kilépett. (…) Létélményének egyik legszilárdabb eleme az a fölismerés, hogy a mindennapi és a történelmi idő nem egyéb állandó körforgásnál. A Baka-versekben oly gyakori istenmotívum szerepe is ebben az összefüggésben világosodik meg” – olvasható az alapítvány oldalán.

Baka István szerkesztőségi szobájában a rendszerváltás tájékán megfordultak a hazai és a határon túli magyar irodalom ismert személyiségei. Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész a költő kapcsolatrendszerét a neki dedikált könyvek alapján elemző tanulmányában azt írja, hogy Baka a rendszerváltás idején a politikában is aktív alkotók közül szoros kapcsolatban volt többek között Bíró Zoltánnal, Csapody Miklóssal, Csoóri Sándorral, Szörényi Lászlóval, Konrád Györggyel és Markó Bélával. Jellemző Bakára, hogy egy 1994-es interjúban azt mondta, ha indult volna a rendszerváltás idején választáson, MDF–SZDSZ-jelölt lett volna.

A két legnagyobb rendszerváltó párt holdudvarát rajta kívül nem sok személyiség kötötte össze.

A szerdai versmozit szervező Baka István Baráti Kört a költő szegedi tisztelői hozták létre azzal a szándékkal, hogy minél több emberrel megismertessék a verseit. 2020-ban magánemberek finanszírozásából megjelent egy könyv, amelyben egy-egy Baka-vershez kapcsolódó élményeiket osztották meg a költészetét ismerők. A szerdai rendezvény ennek a kezdeményezésnek a folytatása. A vetítés előtt 16 órától a szegedi közgyűlés kulturális bizottságának alelnöke, Tóth Károly és Bakos András újságíró, a Magyar Narancs szerzője mond bevezetőt.

A 75. évforduló alkalmából a Virág Cukrászda falára felkerült Baka István portréja, és az asztalokon elvihető lapokon olvasható Baka István reklámverse, amelyet annak idején a Virág Cukrászdának írt.

A címlapkép Baka István portréja 1987-ből. Fotó: MTI/Tóth István

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.