Baka István verseit vetíti a szegedi Belvárosi Mozi

  • narancs.hu
  • 2023. november 10.

Sorköz

75 éves lenne idén az 1995-ben, 47 évesen elhunyt József Attila-díjas költő.

Baka István verseit bemutató zenés videókat vetítenek november 15-én, szerdán 16 órától 22 óráig Szegeden, a Belvárosi Mozi Balázs Béla termében. A rendezvény díjtalan, amíg tart, bárki beülhet és elmerülhet a huszadik századi magyar irodalom egyik legérdekesebb költői életművében.

Baka István költő, író, műfordító, szerkesztő Szekszárdon született 1948-ban. 1966-ban érettségizett a szekszárdi Garay János Gimnáziumban. Szegeden, a József Attila Tudományegyetem magyar-orosz szakán kapott tanári oklevelet 1972-ben.

Egyetemistaként publikált először verset az Ilia Mihály által szerkesztett Tiszatájban. Utolsó egyetemi tanévét Leningrádban töltötte. Az emlékét ápoló alapítvány oldalán olvasható életrajz szerint az orosz városban egész pályáját meghatározó élményeket szerzett. Leningrádi barátai révén nem csak a hivatalos, hanem a szamizdatban terjedő orosz irodalommal, Mandelstam, Szosznora, Brodszkij költészetével is megismerkedett, az idő tájt vált nemzeti elkötelezettségű költővé

Két évig tanított a szülővárosában, majd 1974-ben visszakerült Szegedre, ahol a Kincskereső című gyermekirodalmi folyóirat munkatársa, később főszerkesztő-helyettese lett.

Életében hét verseskötete, és három, prózákat és drámát tartalmazó könyve jelent meg. A rendszerváltás előtti ismertségére és elismertségére jellemző, hogy előbb kapta meg az amerikai József Attila-díjat, mint a magyart, és bár 1985-ben az ő verse, a Liszt Ferenc éjszakája a Hal téri házban kapta a legszebb versnek járó Robert Graves-díjat, a Szép versek antológia szerkesztői gyakran mellőzték a munkáit.

A Sztyepan Pehotnij testamentuma című kötete 1994-ben viszont az Év Könyve lett.

1995-ben Szegeden halt meg súlyos betegségben, 47 évesen.

Szekszárdon általános iskolát neveztek el róla, emlékét alapítvány ápolja, Szeged pedig Juhász Gyula óta a legjelentősebb költőjeként tartja számon. Költészetére műfordítói munkája mellett a komolyzene is hatott, legtöbb verse hagyományos, rímes, zárt formában íródott. Jellemző, ahogyan reflektál a költőelődök, Ady EndreJózsef Attila és főképp Vörösmarty Mihály világszemléletére.

„Olyan lezárt és teljes életművet hagyott hátra, amely a népitől a tárgyiasig a magyar költészet csaknem minden fontosabb irányát ötvözte (…) Korai versei a sorsvállaló nemzeti költészet hagyományának mély átélését jelzik. Baka István azonban már ekkor sem kizárólag a diktatúrával és képviselőivel ütközött. Az emberi létezéssel gyűlt meg a baja. Az igazi valóság számára egyre inkább a konkrét téren és időn kívül mutatkozott meg. Ez az a pont, ahol Baka a magyar lírai hagyomány öröklött beszédmódjából kilépett. (…) Létélményének egyik legszilárdabb eleme az a fölismerés, hogy a mindennapi és a történelmi idő nem egyéb állandó körforgásnál. A Baka-versekben oly gyakori istenmotívum szerepe is ebben az összefüggésben világosodik meg” – olvasható az alapítvány oldalán.

Baka István szerkesztőségi szobájában a rendszerváltás tájékán megfordultak a hazai és a határon túli magyar irodalom ismert személyiségei. Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész a költő kapcsolatrendszerét a neki dedikált könyvek alapján elemző tanulmányában azt írja, hogy Baka a rendszerváltás idején a politikában is aktív alkotók közül szoros kapcsolatban volt többek között Bíró Zoltánnal, Csapody Miklóssal, Csoóri Sándorral, Szörényi Lászlóval, Konrád Györggyel és Markó Bélával. Jellemző Bakára, hogy egy 1994-es interjúban azt mondta, ha indult volna a rendszerváltás idején választáson, MDF–SZDSZ-jelölt lett volna.

A két legnagyobb rendszerváltó párt holdudvarát rajta kívül nem sok személyiség kötötte össze.

A szerdai versmozit szervező Baka István Baráti Kört a költő szegedi tisztelői hozták létre azzal a szándékkal, hogy minél több emberrel megismertessék a verseit. 2020-ban magánemberek finanszírozásából megjelent egy könyv, amelyben egy-egy Baka-vershez kapcsolódó élményeiket osztották meg a költészetét ismerők. A szerdai rendezvény ennek a kezdeményezésnek a folytatása. A vetítés előtt 16 órától a szegedi közgyűlés kulturális bizottságának alelnöke, Tóth Károly és Bakos András újságíró, a Magyar Narancs szerzője mond bevezetőt.

A 75. évforduló alkalmából a Virág Cukrászda falára felkerült Baka István portréja, és az asztalokon elvihető lapokon olvasható Baka István reklámverse, amelyet annak idején a Virág Cukrászdának írt.

A címlapkép Baka István portréja 1987-ből. Fotó: MTI/Tóth István

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.