Visszhang: könyv

Bollobás Enikő: Kölcsönösségek

  • d. magyari
  • 2021. május 5.

Sorköz

Susan Howe verseiről azt mondja a szerző, hogy „valóban nehezek”.

Ez áll a kötet tanulmányainak többségére is. A cím kultúrák, teóriák, szövegek kölcsönösségeire, egymásra hatásaira, összefüggéseire vonatkozik: közelebbről az amerikai, az angol és a magyar kultúra, a strukturalizmus, a performatív és interszubjektív paradigmák találkoznak a könyv lapjain. Látható: Bollobás Enikőből, aki az ELTE Amerikanisztika Tanszékének egyik alapítója, s egy kiváló amerikai irodalomtörténet írója is, nem hiányzik az elméleti érdeklődés sem. Abban ugyan nem vagyok biztos, hogy nincs-e olykor túl nagy fenék kerítve a konklúziókhoz, nem túl kacskaringós út vezet-e a célhoz. Kell ahhoz hosszan olvasnunk a performatív elméleti paradigmáiról, hogy eljussunk oda, hogy Ignotustól a Madame Récamier egy nő tárggyá válásáról szól?

Rokonszenvesebbek azok az írások, amelyekben a szerző oldottabb, de a szakmaiságból sosem engedő hangon szólal meg, s ez esetleg már a címben is megjelenik. És jó, hogy Bollobás az átültetéseket sem intézi el néhány szabványos jelzővel, a Zabhegyező, illetve újabban a Rozsban a fogó esetében pedig alaposan elemzi is Gyepes Judit és Barna Imre munkáját. Ugyanígy igen élvezetesek a Charles Bernstein, Augusto de Campos és Susan Howe költészetét bemutató tanulmányok, vagy Keats és Dickinson költészetének kapcsolódásait elemző írás. Az ezekben is megnyilvánuló érzékenység nélkül még Scheiber Sándor rövid prédikációja sem lett volna elemezhető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.