Visszhang: könyv

Bollobás Enikő: Kölcsönösségek

  • d. magyari
  • 2021. május 5.

Sorköz

Susan Howe verseiről azt mondja a szerző, hogy „valóban nehezek”.

Ez áll a kötet tanulmányainak többségére is. A cím kultúrák, teóriák, szövegek kölcsönösségeire, egymásra hatásaira, összefüggéseire vonatkozik: közelebbről az amerikai, az angol és a magyar kultúra, a strukturalizmus, a performatív és interszubjektív paradigmák találkoznak a könyv lapjain. Látható: Bollobás Enikőből, aki az ELTE Amerikanisztika Tanszékének egyik alapítója, s egy kiváló amerikai irodalomtörténet írója is, nem hiányzik az elméleti érdeklődés sem. Abban ugyan nem vagyok biztos, hogy nincs-e olykor túl nagy fenék kerítve a konklúziókhoz, nem túl kacskaringós út vezet-e a célhoz. Kell ahhoz hosszan olvasnunk a performatív elméleti paradigmáiról, hogy eljussunk oda, hogy Ignotustól a Madame Récamier egy nő tárggyá válásáról szól?

Rokonszenvesebbek azok az írások, amelyekben a szerző oldottabb, de a szakmaiságból sosem engedő hangon szólal meg, s ez esetleg már a címben is megjelenik. És jó, hogy Bollobás az átültetéseket sem intézi el néhány szabványos jelzővel, a Zabhegyező, illetve újabban a Rozsban a fogó esetében pedig alaposan elemzi is Gyepes Judit és Barna Imre munkáját. Ugyanígy igen élvezetesek a Charles Bernstein, Augusto de Campos és Susan Howe költészetét bemutató tanulmányok, vagy Keats és Dickinson költészetének kapcsolódásait elemző írás. Az ezekben is megnyilvánuló érzékenység nélkül még Scheiber Sándor rövid prédikációja sem lett volna elemezhető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”