Csáki Judit és Csuja Imre többször, hosszan beszélgetett, könyv született belőle

Sorköz

Az Imi, ne csináld! beszélgetőkönyvbe írt portré, amiből rengeteg minden kiderül az Örkény színészről.

Még ma is ritka, hogy a magyar színháztörténet – pláne a kortárs – kiemelkedő alkotóiról, színészekről, rendezőkről vagy például egy-egy díszlet- és jelmeztervezőről akármilyen, de lehetőség szerint inkább portrékönyv jelenjen meg. A magyar könyvpiac ritkán lát ebben a műfajban potenciált. Nagy kár.

Az Imi, ne csináld!, vagyis Csáki Judit Csuja Imrével készített beszélgetőkönyve jó ellenpélda. (Érdemes megjegyezni, mintha a Corvina Kiadó nyitott volna az említett hiány felé, hisz’ 2020-ban megjelent egy hasonló beszélgetős portrékönyv Molnár Piroskáról is, akit Bíró Kriszta segített “életnagytakarításhoz” a dialógus által.)

Csuja Imrét alighanem csak kevesek nem ismerik ma Magyarországon; aki tévét néz, színházba jár, egészen biztos, hogy találkozott már felejthetetlen karakterével, összetéveszthetetlen orgánumával. Az Örkény István Színház színésze a színházi szerepei mellett olyan népszerű filmekben játszott korábban, mint az Üvegtigris 1-2-3. vagy a Valami Amerika 2., de szereplője A mi kis falunk című nem túl magas röptű, de népszerű sorozatnak is. Szóval talán nem kell bemutatni. (A könyv egyébként hasznos jegyzéket nyújt a színész színházi és filmszerepeiről, sőt fotókkal is segít emlékezni, ismerkedni.)

A beszélgetős könyvben rengeteg információra lehet szert tenni Csuja Imréról, remek kiindulást nyújt némi utánakeresésnek, -olvasásnak, - gondolásnak. Pályája alakulását nagyon szépen körülírják a dialógusok. Egyértelműen rajzolódik ki, hogy Csuja fokozatosan építette, és amennyire lehet, tudatosan alakította. 1984-ben végzett az egykori Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd Pécsre szerződött; 1987-ben a debreceni Csokonai Színház tagja lett, onnan 1989-ben az egri Gárdonyi Géza Színházba ment, majd Budapestre költözött, és az Arany János Színházban töltött el pár évet. Ezt követően tíz évnyi szabadúszás után 2004-ben leszerződött az Örkény Színházhoz.

A színész mesél Csáki Juditnak a versekről, színpadi szerepei sokaságáról, alkotófolyamatokról és öltözői partnereiről éppúgy, mint az Örkény társulatának fiatal színészeiről, más színészekhez fűződő viszonyairól, nagy találkozásokról, egyik-másik szerepéről, rendezőkkel való közös munkájáról. Nehéz lenne egy-egy részt kiemelni a könyvből, mert mind olyan könnyed, derűs; érződik, hogy Csuja Imre nagy kedvvel mesél Csákinak.

A méltán ismert színikritikus elbeszélői szerepe, reflektáltsága pontosan kimért, se nem sok, se nem kevés, épp elég. A könyv hangulatát alapvetően határozza meg Csáki stílusa, felkészültsége, érzékenysége.

Szó esik a beszélgetés során Csuja magánéletéről is. Elbeszéli gyerekkorát, egy szörnyű családi tragédiát, vagy épp a vélt vagy valós első emlékét. Megrendülten lehet olvasni, ahogy szívbemarkoló őszinteséggel mesél fiai elvesztéséről, vagy ahogy feleségével, Árvay Zsuzsával párkapcsolatukról vallanak. De megszólal a könyvben Csuja Fanni, a színész lánya is, ahogy például Rudolf Péter vagy Mácsai Pál. Kiderül, hogyan próbál a színész, mit kezd az instrukciókkal, és miért is mondja a rendező alkalomadtán a címben is szereplő “Imi, ezt ne csináld!” mondatot, avagy, miért van az, hogy sokszor Csuja nem a szerepet, nem Falstaffot vagy Poloniust tanulja, hanem Csuja Imrét.

Csáki Judit: Imi, ne csináld! - Egy nyár Csuja Imrével, Corvina, 2022, 320 oldal

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.