Egy polcra került Petőfi és Varró Dani, svédül

Sorköz

Göteborg után Stockholmban őrzik tovább a Mervel Ferenc Könyvgyűjteményt.

A Mervel Ferenc Könyvgyűjteményt a svéd nyelvre lefordított magyar irodalmi művek egy-egy példánya alkotja, közöttük egyedi, máshol már nem hozzáférhető kötetek. Többek között Dragomán György, Esterházy Péter, Karinthy Ferenc, Krasznahorkai László, Örkény István, Szabó Magda könyvei kerültek bele, legutóbb pedig Varró Dániel svéd nyelven megjelent kötete.

A gyűjteményt legutóbb a Pető Intézet göteborgi intézménye őrizte, aztán Sall László költő, műfordító, a Társaság a Magyar Irodalomért egyesület elnöke, a gyűjtemény alapítója megállapodott Tóthné Horváth Eszterrel, az intézmény igazgatójával, hogy a köteteket a stockholmi magyar nagykövetségre viszik, ahol folytatódhat a kollekció gyarapítása.

Mervel Ferenc (1936–2004), akinek a nevét viseli a gyűjtemény, Vecsésen született, nyelvész, esszéista és műfordító volt, 1969-től tanított a stockholmi egyetemen. Írt nyelvkönyvet Rendszeres svéd nyelvtan címmel, novelláskötete a Pillanatképek. Nem csak svédről magyarra, de magyarról skandináv nyelvekre is fordított szépirodalmat. Móricz Zsigmond Árvácskáját már nem tudta átültetni svédre, de még megkereste azt a két svéd nyelvjárást, amely megfelelt volna a céljának, érzékeltetve a regény nyelvét.

„Mervel Ferencet még személyesen ismertem a vele nagyjából egykorú írók, műfordítók közül, akik a svéd és a magyar irodalomért éltek. Mervel mellett például Csatlós Jánost, Thinsz Gézát, Gulyás Miklóst tartjuk így számon. Természetes volt, hogy Mervel Ferencről nevezem el a gyűjteményt – mondta a Narancs.hu-nak a Göteborgban élő Sall László.

 
 

 Egy 1973-ban megjelent emlékkönyv – szintén része a gyűjteménynek – tanúsága szerint Petőfi Sándor Nemzeti dalát (Fosterlandssång) már 1879-ben lefordította Lotten von Kraemer, és közölte a Vår tid (A Mi Időnk) című lapjában.

Így hangzik az első versszak:

„Ungerns söner, upp till striden!

Aldrig eller nu är tiden!

Frågan gäller era själar:

väljen! Fria eller trälar?

Ja, vid fädrens gud, som hör oss,

svärja vi,

svärja att härefter aldrig

slavar bli.”

Vörösmarty Mihály művei is korán megjelentek svédül, németből fordítva, a magyar irodalom fordítása azonban igazán akkor kezdődött el, amikor Trianon után Magyarországnak önálló nagykövetsége lett Stockholmban, és elevenebb lett a kapcsolat a két kultúra között.

„Voltak nyelvzsenik, akik magyarul, svédül és németül is beszéltek, és annak mindig érdekes a története, hogy éppen mit és miért választottak ki a magyar irodalomból, hogy lefordítsák – mondja Sall László. – Ezeket a könyveket azért kezdtem gyűjteni, mert egy időben olyan kisebbségi-nagyzási mániám volt, hogy én vagyok a Göteborgi Magyar Intézet.”  

Finnországban és Észtországban működik magyar intézet, Svédországban nem. A stockholmi nagykövetség célja az, hogy a gyűjtemény segítségével minél több emberrel megismertesse Svédországban a magyar irodalmat.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.