Emléktáblát avattak Konrád egykori lakásánál

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. április 2.

Sorköz

Az író igazságáról három politikus beszélt.

Emléktáblát avatott Konrád György (1933-2019) Kossuth-díjas író, esszéíró, szociológus, Budapest díszpolgára tiszteletére a fővárosi önkormányzat vasárnap Budapest II. kerületében.

Az emléktáblát – Konrád György születésének 90. évfordulóján – a Torockó utca 2. szám alatt található háznál helyezték el, ahol az író élt.

Karácsony Gergely főpolgármester az ünnepségen arról beszélt, hogy Konrád Györgynek „még mindig igaza van, sőt talán egyre inkább igaza lesz”. A politikus szerint Konrádnak „abban biztosan igaza van még mindig, hogy bátornak lenni a legjobban passzol az emberhez”, hozzátéve, félni időpocsékolás, a szabadságot félteni viszont a bátorság maga. Konrád Györgynek még mindig igaza van abban, hogy a civilizált embernek ugyanúgy szüksége van a saját világnézetére, ahogy a saját nevére, fogkeféjére. Akinek nincs, az szegény, akibe pedig „belediktálják, belemanipulálják ezt a világnézetet (...), az a legszegényebb” – mondta. Karácsony kijelentette: Konrád Györgynek abban van leginkább igaza még mindig, hogy nekünk, kelet-közép-európaiaknak hosszútávfutóknak kell lennünk. Be kell vallanunk, hogy az ideáihoz és eszméihez, ami a túlélt történelem tapasztalatából levont „emberségakaraton” és szabadságvágyon nyugszik, sokkal közelebb nem jutottunk azóta sem, hogy ő elment – mondta a főpolgármester. Úgy látja, az író „megmintázta a város szellemét, és egyike volt azoknak, akik bevitték ezt a várost a halhatatlanságba”.

Bősz Anett humán területekért felelős főpolgármester-helyettes arról beszélt, Konrád Györgyöt „csak a legfontosabbak foglalkoztatták: Budapest, az egyén és autonómiája, Közép-Európa, a holokauszt utáni zsidóság sorsa, Magyarország elképzelhető és megteremthető nyugalma”. Ezek a témák egymáshoz képest elsőre távolinak tűnhetnek, pedig szorosan összetartoznak: összeköti őket az egy és örök állandó, mégpedig az otthonkeresés vágya.

Őrsi Gergely (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) II. kerületi polgármester emlékeztetett: az elmúlt században voltak olyan évtizedek, amikor megpróbálták Konrád György gondolatait „ketrecbe zárni, betiltani”. Ma Buda olyan hely, ahol befogadó, egymásra odafigyelő közösség él, ahol függetlenül attól, ki mit gondol politikáról, vallásról vagy éppen világnézetről, tiszteljük egymást és a hétköznapi örömökre koncentrálunk – jelentette ki.

Az ünnepség végén az emléktáblánál koszorúkat és virágokat helyeztek el.

 
A Konrád György tiszteletére állított emléktábla avatása a II. kerületi Torockó utcában 2023. április 2-án. Fotó: Kovács Attila / MTI  
 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.