Gönci (Frühof) Sándor a múlt század 20-as, 30-as éveiben kezdett fényképezni, amikor a szociofotó még új dolog volt: a magyarországi első hullám éppenséggel Kassák Lajos körül szerveződött. Gönci az avantgárd Munka-kör egyik alkotójaként, autodidaktaként vette a kezébe a fényképezőgépet. A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album.
Hogy milyenek Gönci fotói? Egy érzékeny, mélyen humanista ember művei, aki a század viharai ellenére megőrizte a derűjét. A könyvben szereplő fotók zöme Budapest szegénynegyedeiben készült, sokszor megrendítő erejű, érzékeny munkásfotók és portré. Nem véletlenül kerültek a fotós elé ezek a témák: a Kassák-féle Munka-kör tagjaként mi mással is foglalkozhatott volna? A fotók között szerepelnek kísérletező kompozíciók, tájképek, illetve a korabeli vidéki és városi munkásokat bemutató képek is.
Gönci eredeti foglalkozása textiltechnikus volt, önmagát művelve sajátította el a fotográfiát, mint oly sokan a szociofotósok közül. Munkáit a Nemzeti Múzeum Fotógyűjteménye és a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi. Egyéni és csoportos kiállításokon szerepelt, több fényképe a nemzetközi sajtót is bejárta.
„Amikor apu ezeket a sokszor megrendítő fotókat készítette 25-28 éves volt, nagyon fiatal, mégis ezek a fotók kiemelkedő művészi értéket jelentenek, érett szemléletet, nagy szakmai tudást mutatnak és egy olyan világszemléletet, amit örökbe kaptunk, és igyekszünk továbbadni”
– mondta el Gönci András, a fotóművész egyik fia, a könyv szerzője.
„Tervező grafikusként mindig öröm szép alapanyagokkal dolgozni. Azonban itt többről volt szó: a kötetet tervezve, a fotókat nézegetve egyre inkább azt láttuk, hogy akár ma, és akár bárhol a világban készülhetnének ezek a képek. Remélem, hogy az emberi létezés egyetemesebb, mélyebb rétegeinek érintését sikerül átadnunk az olvasóknak” – osztotta meg Keltai Ágnes, a könyv tervezője.
A könyv szerkesztője az évtizedes kiadói tapasztalattal rendelkező Fejér Tamara. A szociofotó magyarországi történetéről Baki Péter, Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház ügyvezető igazgatója írt rövid bevezetőt a könyvhöz. A több mint 130 eredeti, fekete-fehér fotó digitális restaurálását a Londonban élő Kramer Tamás végezte, aki maga is amatőr fotográfus. Képei megjelentek a Leica Fotografie International galériájában, a Guardianben és online magazinokban, első önálló kiállítása pedig tavaly nyílt Madridban.
De most jön a bökkenő: Gönci fotóalbumának megjelenésére még nincs meg a pénz. Azonban az első közösségi piactéren, a Brancsközösségen már megrendelhető, ahol egy kampányban 1 millió forintot szeretnének összegyűjteni a szerzők. A kampány lényege, hogy a vásárlók előre adják össze a pénzt a kitűzött célösszeghez, amiből a nyomdaköltségeket tudják majd fizetni. A kétnyelvű (angol/magyar) album nagy formátumban, keménytáblás, kötött cérnafűzött kivitellel készül és azt alkotók reményei szerint októberben kézbe is vehetjük.
