Évszázados fotókon elevenedik meg a budapesti munkásosztály – ha az olvasók is úgy akarják

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 14.

Sorköz

Közösségi kampányból finanszíroznák a két világháború között alkotó Gönci Sándor fotóalbumának megjelenését a róla szóló könyv szerzői.

Gönci (Frühof) Sándor a múlt század 20-as, 30-as éveiben kezdett fényképezni, amikor a szociofotó még új dolog volt: a magyarországi első hullám éppenséggel Kassák Lajos körül szerveződött. Gönci az avantgárd Munka-kör egyik alkotójaként, autodidaktaként vette a kezébe a fényképezőgépet. A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album.

Hogy milyenek Gönci fotói? Egy érzékeny, mélyen humanista ember művei, aki a század viharai ellenére megőrizte a derűjét. A könyvben szereplő fotók zöme Budapest szegénynegyedeiben készült, sokszor megrendítő erejű, érzékeny munkásfotók és portré. Nem véletlenül kerültek a fotós elé ezek a témák: a Kassák-féle Munka-kör tagjaként mi mással is foglalkozhatott volna? A fotók között szerepelnek kísérletező kompozíciók, tájképek, illetve a korabeli vidéki és városi munkásokat bemutató képek is.

Gönci eredeti foglalkozása textiltechnikus volt, önmagát művelve sajátította el a fotográfiát, mint oly sokan a szociofotósok közül. Munkáit a Nemzeti Múzeum Fotógyűjteménye és a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi. Egyéni és csoportos kiállításokon szerepelt, több fényképe a nemzetközi sajtót is bejárta.

„Amikor apu ezeket a sokszor megrendítő fotókat készítette 25-28 éves volt, nagyon fiatal, mégis ezek a fotók kiemelkedő művészi értéket jelentenek, érett szemléletet, nagy szakmai tudást mutatnak és egy olyan világszemléletet, amit örökbe kaptunk, és igyekszünk továbbadni”

– mondta el Gönci András, a fotóművész egyik fia, a könyv szerzője. 

 
Angyalföldi Madonna
Fotó: Gönci Frühof Sándor

 
 
Pályafestő
Fotó: Gönci Frühof Sándor

 
Elfáradva
Fotó: Gönci Frühof Sándor

 
Labdaszedő
Fotó: Gönci Frühof Sándor

„Tervező grafikusként mindig öröm szép alapanyagokkal dolgozni. Azonban itt többről volt szó: a kötetet tervezve, a fotókat nézegetve egyre inkább azt láttuk, hogy akár ma, és akár bárhol a világban készülhetnének ezek a képek. Remélem, hogy az emberi létezés egyetemesebb, mélyebb rétegeinek érintését sikerül átadnunk az olvasóknak” – osztotta meg Keltai Ágnes, a könyv tervezője.

A könyv szerkesztője az évtizedes kiadói tapasztalattal rendelkező Fejér Tamara. A szociofotó magyarországi történetéről Baki Péter, Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház ügyvezető igazgatója írt rövid bevezetőt a könyvhöz. A több mint 130 eredeti, fekete-fehér fotó digitális restaurálását a Londonban élő Kramer Tamás végezte, aki maga is amatőr fotográfus. Képei megjelentek a Leica Fotografie International galériájában, a Guardianben és online magazinokban, első önálló kiállítása pedig tavaly nyílt Madridban.

 
Ilyen lesz Gönci Frühof Sándor fotóalbuma
 

De most jön a bökkenő: Gönci fotóalbumának megjelenésére még nincs meg a pénz. Azonban az első közösségi piactéren, a Brancsközösségen már megrendelhető, ahol egy kampányban 1 millió forintot szeretnének összegyűjteni a szerzők. A kampány lényege, hogy a vásárlók előre adják össze a pénzt a kitűzött célösszeghez, amiből a nyomdaköltségeket tudják majd fizetni. A kétnyelvű (angol/magyar) album nagy formátumban, keménytáblás, kötött cérnafűzött kivitellel készül és azt alkotók reményei szerint októberben kézbe is vehetjük.

 
Üvegező
Fotó: Gönci Frühof Sándor 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.