Amszterdam dekadens Buddenbrookjai és műgyűjtő Guggenheimjei a Sixek, akik hajdan dolgoztattak Rembrandttal, a magukénak tudhatták Vermeer Tejet öntő lány című festményét – és akik máig ott élnek a gyűjteményüknek otthont adó házban, az Amstel partján. E család egymást követő nemzedékeiről szól a remek amszterdami városéletrajza révén a magyar olvasó számára is ismerős Geert Mak 2016-os könyve. A cím arra utal, hogy a legidősebb fiúgyermekek rendszerint a Jan nevet viselik e famíliában, amióta csak a posztón meggazdagodott Sixek a 16. század végén megtelepedtek a „batáv Rómában”. A legérdekesebb Jan éppenséggel az első volt a sorban, s róla, Hollandia arany évszázadának művészetpártoló uracsáról, majd tevékeny közszolgájáról szól a kötet bő egyharmada – egyszersmind vitán felül a legérdekesebb része. Az ő életútjával ismerkedvén ugyanis lépten-nyomon a kultúr- és művészettörténet ikonikus alakjaiba botolhatunk, hogy mást ne mondjunk: veje volt a Dr. Tulp anatómiája révén halhatatlanná vált orvos-polgármesternek. Ha van gyengéje Mak munkájának, az éppenséggel az, hogy a későbbi nemzedékek Janjai már kevésbé izgalmas és tömény holland világba születtek. A Bérczes Tibor, Balogh Tamás és a versidézeteket átültető Sajó László nívós fordítását kínáló magyar kiadás pedig mindössze egyvalamiért kárhoztatható: az indokoltnál sokkalta kevesebb illusztrációért, mely hiány jószerint folyamatos guglizásra készteti a kíváncsi olvasót.
László Ferenc
Osiris, 2019, 376 oldal, 3980 Ft
