Könyv

Götz Eszter: Marosi Miklós építészete

  • - legát -
  • 2020. december 2.

Sorköz

Első ránézésre inkább fotóalbumnak, ha úgy tetszik, „művészeti albumnak” tűnik a kiadvány, és ha e formátumot tekintjük, nem lehet kifogásunk.

Ízléses, könnyen áttekinthető, szép képekkel illusztrált könyv mutatja be az egyik legjelentősebb élő hazai építész munkásságát az Oroszlányi Szénbányák telefonközpontjától (1966) az avasi tévétorony rekonstrukciós tervéig (2019), közben olyan ismert épületekkel, mint az Uzsoki Utcai Kórház új tömbje vagy az Artisjus irodaháza a Mészáros utca sarkán. De szó sincs lezárt életműről, mi több, a 68 éves mester – ahogy a szerző írja az Operaház Eiffel Műhelyháza kapcsán – „pályájának talán legnagyobb feladatán dolgozik”.

A könyv azonban nem csak szép album, de egyúttal monográfia is. Nyilván a szerző is tisztában volt vállalásának nehézségével, de mint írja: „az utókor tisztábban lát, de a jelen érintetlenül őrzi a születés körülményeinek lenyomatát”, ezért „jelen idejű pillanatképet adni: erre vállalkozik ez a kötet”. És ezt a jelen idejű pillanatképet valóban sikerült Götznek érdekesen, izgalmasan megragadnia, leginkább Marosival és munkatársaival folytatott beszélgetések nyomán. Teljesül az a szerzői ígéret is, hogy „az olvasó nem egyszerű épületleírásokat fog látni”, Marosi révén ugyanis az az építészeti látás- és gondolkodásmód tárul fel, amely alapján egy házat nem csak szépnek vagy rondának, hasznosnak vagy haszontalannak látunk, de meg is tudjuk „érteni”, miért van úgy, ahogy. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.