Könyv

Götz Eszter: Marosi Miklós építészete

  • - legát -
  • 2020. december 2.

Sorköz

Első ránézésre inkább fotóalbumnak, ha úgy tetszik, „művészeti albumnak” tűnik a kiadvány, és ha e formátumot tekintjük, nem lehet kifogásunk.

Ízléses, könnyen áttekinthető, szép képekkel illusztrált könyv mutatja be az egyik legjelentősebb élő hazai építész munkásságát az Oroszlányi Szénbányák telefonközpontjától (1966) az avasi tévétorony rekonstrukciós tervéig (2019), közben olyan ismert épületekkel, mint az Uzsoki Utcai Kórház új tömbje vagy az Artisjus irodaháza a Mészáros utca sarkán. De szó sincs lezárt életműről, mi több, a 68 éves mester – ahogy a szerző írja az Operaház Eiffel Műhelyháza kapcsán – „pályájának talán legnagyobb feladatán dolgozik”.

A könyv azonban nem csak szép album, de egyúttal monográfia is. Nyilván a szerző is tisztában volt vállalásának nehézségével, de mint írja: „az utókor tisztábban lát, de a jelen érintetlenül őrzi a születés körülményeinek lenyomatát”, ezért „jelen idejű pillanatképet adni: erre vállalkozik ez a kötet”. És ezt a jelen idejű pillanatképet valóban sikerült Götznek érdekesen, izgalmasan megragadnia, leginkább Marosival és munkatársaival folytatott beszélgetések nyomán. Teljesül az a szerzői ígéret is, hogy „az olvasó nem egyszerű épületleírásokat fog látni”, Marosi révén ugyanis az az építészeti látás- és gondolkodásmód tárul fel, amely alapján egy házat nem csak szépnek vagy rondának, hasznosnak vagy haszontalannak látunk, de meg is tudjuk „érteni”, miért van úgy, ahogy. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.