Könyv

Háy János: A cégvezető

Sorköz

Van egy titokzatos elbeszélő, annyira titokzatos, hogy végig rejtély marad, hogy ki (mi) ő.

Sokáig arra tippeltem, a főhős őrangyalát halljuk, ami megmagyarázná a sok bibliai rájátszást is, de nem. Sőt ki is mondatik, a főhősnek címezve: „Nem vagyok az őrangyalod”. Legyen akkor a lelkiismerete vagy a jobbik énje. Bár neki csak az van! Rendkívül elégedett magával, és meg is bűnhődik érte.

Végig ez a titokzatos hang beszél, tőle halljuk a cégvezető szomorú és tanulságos történetét, amelynek a magja egy igencsak szimpla história: a cégvezető elhagyta a feleségét a titkárnőjéért, aki aztán jól átveri. Ez a szabványos forgatókönyv azonban sokszorosan fel van dúsítva, s ettől válik izgalmassá a regény. Egyrészt megismerjük a cégvezető életét, gyerekkorától a kamaszéveken át az egyetemig és tovább, a családalapításán át a meggazdagodása történetéig (közben az egész életfilozófiáját is): ezáltal egy igen jelentős társadalmi csoport életéről kapunk hiteles és illúziótlan képet. Másrészt a körötte élő, az ő sorsát és mindennapjait meghatározó figurák életútjai is pontosan és élesen kirajzolódnak a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből: itt vannak, akiknek már a honfoglaláskor eldőlt a sorsuk, Pista bácsiék a tanyáról, a pácienseit elcsábító orvos, a rossz adottságú, vegyészetet tanuló lány, nemkülönben egy balatoni házavató résztvevői. És mindannyiuk mögött felsejlenek az elmúlt és el nem múlt, illúziótlanul kommentált évtizedek: „A becsület … nevetségessé lett”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.