Könyv

Háy János: A cégvezető

Sorköz

Van egy titokzatos elbeszélő, annyira titokzatos, hogy végig rejtély marad, hogy ki (mi) ő.

Sokáig arra tippeltem, a főhős őrangyalát halljuk, ami megmagyarázná a sok bibliai rájátszást is, de nem. Sőt ki is mondatik, a főhősnek címezve: „Nem vagyok az őrangyalod”. Legyen akkor a lelkiismerete vagy a jobbik énje. Bár neki csak az van! Rendkívül elégedett magával, és meg is bűnhődik érte.

Végig ez a titokzatos hang beszél, tőle halljuk a cégvezető szomorú és tanulságos történetét, amelynek a magja egy igencsak szimpla história: a cégvezető elhagyta a feleségét a titkárnőjéért, aki aztán jól átveri. Ez a szabványos forgatókönyv azonban sokszorosan fel van dúsítva, s ettől válik izgalmassá a regény. Egyrészt megismerjük a cégvezető életét, gyerekkorától a kamaszéveken át az egyetemig és tovább, a családalapításán át a meggazdagodása történetéig (közben az egész életfilozófiáját is): ezáltal egy igen jelentős társadalmi csoport életéről kapunk hiteles és illúziótlan képet. Másrészt a körötte élő, az ő sorsát és mindennapjait meghatározó figurák életútjai is pontosan és élesen kirajzolódnak a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből: itt vannak, akiknek már a honfoglaláskor eldőlt a sorsuk, Pista bácsiék a tanyáról, a pácienseit elcsábító orvos, a rossz adottságú, vegyészetet tanuló lány, nemkülönben egy balatoni házavató résztvevői. És mindannyiuk mögött felsejlenek az elmúlt és el nem múlt, illúziótlanul kommentált évtizedek: „A becsület … nevetségessé lett”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.