Így lett Karikó Katalinból mesehős

Sorköz

A példaadó életút meseszerű feldolgozása kortárs példaképpé teszi a gyerekek számára a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó tudóst.

A koronavírus-járvánnyal talán nem csak az rögzült a gyerekekben, mit jelent a fertőzés, a karantén, vagy miként és miért kell tényleg alaposan kezet mosni, de még az is lehet, hogy többen tudnak már az oltások jelentőségéről. (Még akkor is, ha a viszonyuk velük szemben nem is biztos, hogy változott.) Az is elképzelhető, hogy hallották már annak a magyar tudósnak a nevét, akinek kiemelkedő szerepe volt a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében.

Ha esetleg mégsem, akkor most Tarr Ferenc mesekönyvében megismerkedhetnek Karikó Katalin életútjával, aki már kisgyerekként eldöntötte, kutató akar lenni, hogy minél izgalmasabb kísérleteket végezhessen. Minden elé gördülő akadályt legyőzött, sokat tanult, és küzdött azért, hogy azzal foglalkozhasson, ami a leginkább érdekli. A róla szóló mese egészen részletesen beszámol élete fordulópontjairól, a kisújszállási gyerekévektől, a szegedi egyetemi diákléten, majd kutatói pályája kezdetén át, a külföldi boldogulástól, az RNS-kutatásokig. Külön hangsúlyt kap a történetmesélés során, hogy milyen nehéz volt Karikónak az érvényesülés, hogy azt csinálhassa, amit szeretne, és hogyan oldotta meg mindezt családja mellett, illetve velük, a segítségükkel.

A gyerekek leegyszerűsítve, de jó kis képet kapnak arról, mi mindent csinált Karikó, mígnem tudóstársaival ki nem fejlesztették a Covid-vakcinát. Az elbeszélés a koronavírus elleni oltás létrehozásának jelentőségét kellőképp ki is emeli, sőt, annak hatásáról is némiképp beszámol.

Az inspiráló történethez Szabó-Nyulász Melinda készített illusztrációt, ami különösen kedvesre és találóra sikeredett. Nagy divat lett a példaadó életutak meseszerű feldolgozása, rengeteg klassz kiadás található, megkapó hősképzésre vannak példák. (Írtunk már az egyik első, a műfajban etalonnak is számító klasszik sorozatról: ez a Little People, Big Dreams, amit María Isabel Sánchez Vegara 2012-ben indított el, és azóta már több tucat rész jelent meg belőle. Magyarul Kicsikből NAGYOK címen elérhető pár rész.) A legjobbak ezek közül talán mégis a kortárs példaképekről szólók, hisz’ másként hatnak, mert hőseik köztünk élnek.

Tarr Ferenc: A lány, aki kutató akart lenni – Karikó Katalinm Naphegy, 2022, 48 oldal, 3990 Ft

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.