Így lett Karikó Katalinból mesehős

Sorköz

A példaadó életút meseszerű feldolgozása kortárs példaképpé teszi a gyerekek számára a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó tudóst.

A koronavírus-járvánnyal talán nem csak az rögzült a gyerekekben, mit jelent a fertőzés, a karantén, vagy miként és miért kell tényleg alaposan kezet mosni, de még az is lehet, hogy többen tudnak már az oltások jelentőségéről. (Még akkor is, ha a viszonyuk velük szemben nem is biztos, hogy változott.) Az is elképzelhető, hogy hallották már annak a magyar tudósnak a nevét, akinek kiemelkedő szerepe volt a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében.

Ha esetleg mégsem, akkor most Tarr Ferenc mesekönyvében megismerkedhetnek Karikó Katalin életútjával, aki már kisgyerekként eldöntötte, kutató akar lenni, hogy minél izgalmasabb kísérleteket végezhessen. Minden elé gördülő akadályt legyőzött, sokat tanult, és küzdött azért, hogy azzal foglalkozhasson, ami a leginkább érdekli. A róla szóló mese egészen részletesen beszámol élete fordulópontjairól, a kisújszállási gyerekévektől, a szegedi egyetemi diákléten, majd kutatói pályája kezdetén át, a külföldi boldogulástól, az RNS-kutatásokig. Külön hangsúlyt kap a történetmesélés során, hogy milyen nehéz volt Karikónak az érvényesülés, hogy azt csinálhassa, amit szeretne, és hogyan oldotta meg mindezt családja mellett, illetve velük, a segítségükkel.

A gyerekek leegyszerűsítve, de jó kis képet kapnak arról, mi mindent csinált Karikó, mígnem tudóstársaival ki nem fejlesztették a Covid-vakcinát. Az elbeszélés a koronavírus elleni oltás létrehozásának jelentőségét kellőképp ki is emeli, sőt, annak hatásáról is némiképp beszámol.

Az inspiráló történethez Szabó-Nyulász Melinda készített illusztrációt, ami különösen kedvesre és találóra sikeredett. Nagy divat lett a példaadó életutak meseszerű feldolgozása, rengeteg klassz kiadás található, megkapó hősképzésre vannak példák. (Írtunk már az egyik első, a műfajban etalonnak is számító klasszik sorozatról: ez a Little People, Big Dreams, amit María Isabel Sánchez Vegara 2012-ben indított el, és azóta már több tucat rész jelent meg belőle. Magyarul Kicsikből NAGYOK címen elérhető pár rész.) A legjobbak ezek közül talán mégis a kortárs példaképekről szólók, hisz’ másként hatnak, mert hőseik köztünk élnek.

Tarr Ferenc: A lány, aki kutató akart lenni – Karikó Katalinm Naphegy, 2022, 48 oldal, 3990 Ft

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.