Így lett Karikó Katalinból mesehős

Sorköz

A példaadó életút meseszerű feldolgozása kortárs példaképpé teszi a gyerekek számára a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó tudóst.

A koronavírus-járvánnyal talán nem csak az rögzült a gyerekekben, mit jelent a fertőzés, a karantén, vagy miként és miért kell tényleg alaposan kezet mosni, de még az is lehet, hogy többen tudnak már az oltások jelentőségéről. (Még akkor is, ha a viszonyuk velük szemben nem is biztos, hogy változott.) Az is elképzelhető, hogy hallották már annak a magyar tudósnak a nevét, akinek kiemelkedő szerepe volt a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében.

Ha esetleg mégsem, akkor most Tarr Ferenc mesekönyvében megismerkedhetnek Karikó Katalin életútjával, aki már kisgyerekként eldöntötte, kutató akar lenni, hogy minél izgalmasabb kísérleteket végezhessen. Minden elé gördülő akadályt legyőzött, sokat tanult, és küzdött azért, hogy azzal foglalkozhasson, ami a leginkább érdekli. A róla szóló mese egészen részletesen beszámol élete fordulópontjairól, a kisújszállási gyerekévektől, a szegedi egyetemi diákléten, majd kutatói pályája kezdetén át, a külföldi boldogulástól, az RNS-kutatásokig. Külön hangsúlyt kap a történetmesélés során, hogy milyen nehéz volt Karikónak az érvényesülés, hogy azt csinálhassa, amit szeretne, és hogyan oldotta meg mindezt családja mellett, illetve velük, a segítségükkel.

A gyerekek leegyszerűsítve, de jó kis képet kapnak arról, mi mindent csinált Karikó, mígnem tudóstársaival ki nem fejlesztették a Covid-vakcinát. Az elbeszélés a koronavírus elleni oltás létrehozásának jelentőségét kellőképp ki is emeli, sőt, annak hatásáról is némiképp beszámol.

Az inspiráló történethez Szabó-Nyulász Melinda készített illusztrációt, ami különösen kedvesre és találóra sikeredett. Nagy divat lett a példaadó életutak meseszerű feldolgozása, rengeteg klassz kiadás található, megkapó hősképzésre vannak példák. (Írtunk már az egyik első, a műfajban etalonnak is számító klasszik sorozatról: ez a Little People, Big Dreams, amit María Isabel Sánchez Vegara 2012-ben indított el, és azóta már több tucat rész jelent meg belőle. Magyarul Kicsikből NAGYOK címen elérhető pár rész.) A legjobbak ezek közül talán mégis a kortárs példaképekről szólók, hisz’ másként hatnak, mert hőseik köztünk élnek.

Tarr Ferenc: A lány, aki kutató akart lenni – Karikó Katalinm Naphegy, 2022, 48 oldal, 3990 Ft

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?