Így lett Karikó Katalinból mesehős

Sorköz

A példaadó életút meseszerű feldolgozása kortárs példaképpé teszi a gyerekek számára a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó tudóst.

A koronavírus-járvánnyal talán nem csak az rögzült a gyerekekben, mit jelent a fertőzés, a karantén, vagy miként és miért kell tényleg alaposan kezet mosni, de még az is lehet, hogy többen tudnak már az oltások jelentőségéről. (Még akkor is, ha a viszonyuk velük szemben nem is biztos, hogy változott.) Az is elképzelhető, hogy hallották már annak a magyar tudósnak a nevét, akinek kiemelkedő szerepe volt a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében.

Ha esetleg mégsem, akkor most Tarr Ferenc mesekönyvében megismerkedhetnek Karikó Katalin életútjával, aki már kisgyerekként eldöntötte, kutató akar lenni, hogy minél izgalmasabb kísérleteket végezhessen. Minden elé gördülő akadályt legyőzött, sokat tanult, és küzdött azért, hogy azzal foglalkozhasson, ami a leginkább érdekli. A róla szóló mese egészen részletesen beszámol élete fordulópontjairól, a kisújszállási gyerekévektől, a szegedi egyetemi diákléten, majd kutatói pályája kezdetén át, a külföldi boldogulástól, az RNS-kutatásokig. Külön hangsúlyt kap a történetmesélés során, hogy milyen nehéz volt Karikónak az érvényesülés, hogy azt csinálhassa, amit szeretne, és hogyan oldotta meg mindezt családja mellett, illetve velük, a segítségükkel.

A gyerekek leegyszerűsítve, de jó kis képet kapnak arról, mi mindent csinált Karikó, mígnem tudóstársaival ki nem fejlesztették a Covid-vakcinát. Az elbeszélés a koronavírus elleni oltás létrehozásának jelentőségét kellőképp ki is emeli, sőt, annak hatásáról is némiképp beszámol.

Az inspiráló történethez Szabó-Nyulász Melinda készített illusztrációt, ami különösen kedvesre és találóra sikeredett. Nagy divat lett a példaadó életutak meseszerű feldolgozása, rengeteg klassz kiadás található, megkapó hősképzésre vannak példák. (Írtunk már az egyik első, a műfajban etalonnak is számító klasszik sorozatról: ez a Little People, Big Dreams, amit María Isabel Sánchez Vegara 2012-ben indított el, és azóta már több tucat rész jelent meg belőle. Magyarul Kicsikből NAGYOK címen elérhető pár rész.) A legjobbak ezek közül talán mégis a kortárs példaképekről szólók, hisz’ másként hatnak, mert hőseik köztünk élnek.

Tarr Ferenc: A lány, aki kutató akart lenni – Karikó Katalinm Naphegy, 2022, 48 oldal, 3990 Ft

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.