Így lett Karikó Katalinból mesehős

Sorköz

A példaadó életút meseszerű feldolgozása kortárs példaképpé teszi a gyerekek számára a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó tudóst.

A koronavírus-járvánnyal talán nem csak az rögzült a gyerekekben, mit jelent a fertőzés, a karantén, vagy miként és miért kell tényleg alaposan kezet mosni, de még az is lehet, hogy többen tudnak már az oltások jelentőségéről. (Még akkor is, ha a viszonyuk velük szemben nem is biztos, hogy változott.) Az is elképzelhető, hogy hallották már annak a magyar tudósnak a nevét, akinek kiemelkedő szerepe volt a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében.

Ha esetleg mégsem, akkor most Tarr Ferenc mesekönyvében megismerkedhetnek Karikó Katalin életútjával, aki már kisgyerekként eldöntötte, kutató akar lenni, hogy minél izgalmasabb kísérleteket végezhessen. Minden elé gördülő akadályt legyőzött, sokat tanult, és küzdött azért, hogy azzal foglalkozhasson, ami a leginkább érdekli. A róla szóló mese egészen részletesen beszámol élete fordulópontjairól, a kisújszállási gyerekévektől, a szegedi egyetemi diákléten, majd kutatói pályája kezdetén át, a külföldi boldogulástól, az RNS-kutatásokig. Külön hangsúlyt kap a történetmesélés során, hogy milyen nehéz volt Karikónak az érvényesülés, hogy azt csinálhassa, amit szeretne, és hogyan oldotta meg mindezt családja mellett, illetve velük, a segítségükkel.

A gyerekek leegyszerűsítve, de jó kis képet kapnak arról, mi mindent csinált Karikó, mígnem tudóstársaival ki nem fejlesztették a Covid-vakcinát. Az elbeszélés a koronavírus elleni oltás létrehozásának jelentőségét kellőképp ki is emeli, sőt, annak hatásáról is némiképp beszámol.

Az inspiráló történethez Szabó-Nyulász Melinda készített illusztrációt, ami különösen kedvesre és találóra sikeredett. Nagy divat lett a példaadó életutak meseszerű feldolgozása, rengeteg klassz kiadás található, megkapó hősképzésre vannak példák. (Írtunk már az egyik első, a műfajban etalonnak is számító klasszik sorozatról: ez a Little People, Big Dreams, amit María Isabel Sánchez Vegara 2012-ben indított el, és azóta már több tucat rész jelent meg belőle. Magyarul Kicsikből NAGYOK címen elérhető pár rész.) A legjobbak ezek közül talán mégis a kortárs példaképekről szólók, hisz’ másként hatnak, mert hőseik köztünk élnek.

Tarr Ferenc: A lány, aki kutató akart lenni – Karikó Katalinm Naphegy, 2022, 48 oldal, 3990 Ft

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.