Bejelentették, kik az idei Booker-díj legesélyesebbjei

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 8.

Sorköz

A shortlisten a valaha jelölt legrövidebb könyv és a legidősebb szerző is szerepel.

A Booker rövid listájára idén hat olyan szerző művét választották, akik öt különböző nemzetiséget és négy kontinenst képviselnek, a listán pedig egyenlő arányban szerepelnek nők és férfiak.

A jelöltekben közös, hogy többségüket valós események ihlették, a Srí Lanka-i polgárháborútól és Robert Mugabe bukásától kezdve az írországi Magdaléna mosodák botrányán át az amerikai Emmett Till meggyilkolásáig. A Neil MacGregor, a zsűri elnöke szerint a hat könyv "különböző helyeken, különböző időkben játszódik, és mind olyan eseményekről szól, amelyek bizonyos mértékig mindenhol megtörténnek, és mindannyiunkat érintenek".

A zimbabwei NoViolet Bulawayo Glory című regénye egy az Állatfarm inspirálta politikai szatíra, amely a Booker szerint egy különleges utazást jelent az afrikai kontinensen, éppúgy megmutatva annak politikai túlkapásait, mint a bolondos karaktereket. Percival Everett The Trees című könyve részben a noir műfaját idézi, és egy régi lincselési botrány körüli rejtély nyomába ered. A humorral átszőtt krimiben viszont olyan fajsúlyos témáknak is jut szerep, mint a rasszizmus és a rendőri erőszak. A Treacle Walker Alan Garnertől már csak azért is emelkedik ki a listán, mert szerzője a legidősebb a jelöltek eddigi történetében, és ha megnyerné a díjat, épp az átadón töltené be 88. születésnapját. A rövid lista egyetlen idei brit jelöltjének könyve egyébként egy fiúról szól, aki egy vándorgyógyítót keres fel, a történet pedig a zsűri szerint titokzatos, gyönyörűen megírt és megható bepillantás az emberi lét mélységeibe. 

A listára került a Srí Lanka-i  Shehan Karunatilaka The Seven Moons of Maali Almeida című regénye, amely egy a polgárháború borzalmaival szembesülő fotós történetét meséli el. Az ír Claire Keegan regénye (Small Things Like These) a nyolcvanas évek Írországában játszódik, és egy karácsonyi eseménysor kapcsán mutatja meg, hogyan bánik az egyház a férjezetlen anyákkal. A regény mindössze 116 oldal, ami csak azért említendő, mert a lista második rekordere, ugyanis ennél rövidebb könyv még sosem került a jelöltek közé. A hatodik esélyes az Oh William! Elizabeth Strouttól, amelynek az az érdekessége, hoyg a bestsellerszerzőként számon tartott Strout Lucy Barton-sorozatának legújabb részeként jelent meg. A történet szerint a sikeres írónő, Lucy Barton egy meglepő találkozás során újra kapcsolatba kerül első férjével, amely aztán elindítja azt, hogy az olvasó elé tárul egy bonyolult párkapcsolat története, a szerző pedig különleges látletet ad a házasság, a család, a szerelem és a magánytermészetéről.

A Booker döntnökei október 17-én jelentik be, hogy a hat regény közül kinek ítélik a díjat, amely a megbecsülésen kívül 50 ezer fonttal jár együtt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.