Bejelentették, kik az idei Booker-díj legesélyesebbjei

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 8.

Sorköz

A shortlisten a valaha jelölt legrövidebb könyv és a legidősebb szerző is szerepel.

A Booker rövid listájára idén hat olyan szerző művét választották, akik öt különböző nemzetiséget és négy kontinenst képviselnek, a listán pedig egyenlő arányban szerepelnek nők és férfiak.

A jelöltekben közös, hogy többségüket valós események ihlették, a Srí Lanka-i polgárháborútól és Robert Mugabe bukásától kezdve az írországi Magdaléna mosodák botrányán át az amerikai Emmett Till meggyilkolásáig. A Neil MacGregor, a zsűri elnöke szerint a hat könyv "különböző helyeken, különböző időkben játszódik, és mind olyan eseményekről szól, amelyek bizonyos mértékig mindenhol megtörténnek, és mindannyiunkat érintenek".

A zimbabwei NoViolet Bulawayo Glory című regénye egy az Állatfarm inspirálta politikai szatíra, amely a Booker szerint egy különleges utazást jelent az afrikai kontinensen, éppúgy megmutatva annak politikai túlkapásait, mint a bolondos karaktereket. Percival Everett The Trees című könyve részben a noir műfaját idézi, és egy régi lincselési botrány körüli rejtély nyomába ered. A humorral átszőtt krimiben viszont olyan fajsúlyos témáknak is jut szerep, mint a rasszizmus és a rendőri erőszak. A Treacle Walker Alan Garnertől már csak azért is emelkedik ki a listán, mert szerzője a legidősebb a jelöltek eddigi történetében, és ha megnyerné a díjat, épp az átadón töltené be 88. születésnapját. A rövid lista egyetlen idei brit jelöltjének könyve egyébként egy fiúról szól, aki egy vándorgyógyítót keres fel, a történet pedig a zsűri szerint titokzatos, gyönyörűen megírt és megható bepillantás az emberi lét mélységeibe. 

A listára került a Srí Lanka-i  Shehan Karunatilaka The Seven Moons of Maali Almeida című regénye, amely egy a polgárháború borzalmaival szembesülő fotós történetét meséli el. Az ír Claire Keegan regénye (Small Things Like These) a nyolcvanas évek Írországában játszódik, és egy karácsonyi eseménysor kapcsán mutatja meg, hogyan bánik az egyház a férjezetlen anyákkal. A regény mindössze 116 oldal, ami csak azért említendő, mert a lista második rekordere, ugyanis ennél rövidebb könyv még sosem került a jelöltek közé. A hatodik esélyes az Oh William! Elizabeth Strouttól, amelynek az az érdekessége, hoyg a bestsellerszerzőként számon tartott Strout Lucy Barton-sorozatának legújabb részeként jelent meg. A történet szerint a sikeres írónő, Lucy Barton egy meglepő találkozás során újra kapcsolatba kerül első férjével, amely aztán elindítja azt, hogy az olvasó elé tárul egy bonyolult párkapcsolat története, a szerző pedig különleges látletet ad a házasság, a család, a szerelem és a magánytermészetéről.

A Booker döntnökei október 17-én jelentik be, hogy a hat regény közül kinek ítélik a díjat, amely a megbecsülésen kívül 50 ezer fonttal jár együtt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.