Jótékonysági kiadvány Arany Jánossal, Jókai Mórral, Tompa Mihállyal

  • L.T.
  • 2020. szeptember 27.

Sorköz

Háromkötetes segélyakció 1851-ben.

Vahot Imre neve leginkább onnan lehet ismerős, hogy 1844-től ő volt a Pesti Divatlap szerkesztője, majd később kiadója is. „Ügyes, a reklámhoz értő, sok ötlettel rendelkező újságíró volt, kiválóan értett ahhoz, hogy a mindenkori divatot megérezze, a közönség igényét felismerje és szolgálja. Értett ahhoz is, hogy másokban felismerje a lehetőséget, hogy bevonja érdekkörébe, mint Petőfi esetében tette” – írják róla a Magyar sajtó történetében. A teljességhez tartozik, hogy Vahot valóban alkalmazta lapjánál a még csak 21 éves Petőfit, de a költő – felszínességet emlegetve – már 1845 márciusában szakított a Pesti Divatlappal, bár külső munkatársként továbbra is itt jelentette meg verseit.

Vahot Imre

Vahot Imre

Fotó: Wikipédia

Vahot Imre mindössze három évvel volt idősebb Petőfinél, a szabadságharc idején ő is egyenruhát öltött, 1849-ben rövid időre bebörtönözték. Szabadulása után, 1850 elején (még Haynau rémuralma alatt) Bányarém címmel színpadra állított egy „eredeti népszínművet”, amelyben Mátyás király szelleme idéztetik meg, de ősszel már kiadóként is előállt: egy olyan kiadvány előfizetői akcióját hirdette meg, amelynek bevételét az 1849 augusztusában kifosztott és felgyújtott Losonc újjáépítésére szánta. Az akció ötlete a hazafiúi szeretet mellett onnan is eredhetett, hogy Vahot a helyi református gimnáziumban tanult.

Az előfizetői felhívás értő fülekre talált: a Losonczi Phönix című emlékkönyv első kötete 1851-ben jelent meg, bevezetésként Tompa Mihály A Phönix regéje című versével. De ebben, és a később megjelent második és harmadik kötetekben mindenféle műfaj helyet kapott, és nem is csak irodalmiak. Olvashatunk Losonc történetéről, a város 1849-es pusztulásáról, a magyarok őstörténetét Regényes krónika nemzetünk aranykorából címmel pedig maga Vahot Imre írta. És itt jelent meg először Arany Jánostól a Toldi szerelme előképének tekintett Daliás idők első éneke is, úgymint „kezdete egy nagy népies eposznak, mely Toldi második részét képezendi”. De az emlékkönyvben olyan Arany versek is helyet kaptak, mint a Családi kör és az Az ó torony, Petőfitől A téli esték, a Csillagos ég és a Kiskunság, de benne van Jókai Mór Láthatatlan csillag című elbeszélése is. A szerzők közt találjuk Vörösmarty Mihályt, Gyulai Pált, Bajza Józsefet is, no meg egy sor olyan nevet is, amelyet nem őrzött meg az emlékezet.

Vahot a Losonczi Phönix bevételeiből 4000 korona értékben négy alapítványt hozott létre 1851. július 6-án, Losoncon – a kisdedóvó, a közkönyvtár, a köztanoda létrehozására, illetve a szegénykórház fölszerelésére. Noha a köteteket nem tiltották be, a korszak viszonyait jól mutatja, hogy Vahot felajánlásait a losonci városi tanács hónapokig nem merte nyilvánosságra hozni. „A jelen kormányzati szabályok szerint a nyilvános gyűlések tartása a városokban is némi megszorításokhoz lévén kötve (…) ez volt egyedüli oka annak, hogy az ön által nagylelkűen tett alapítványokról szóló levelek eddig fel nem mutattattak” – írták a kiadónak a különös köszönetnyilvánítást, amit Vahot a Phönix 1852-ben megjelent harmadik kötetének epilógusaként közölt.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.