JÁTSZÓTÉR - Napjaink mesehősei

Köztünk jártak

Sorköz

A mesekönyvkiadás új és népszerű törekvése a példaadó életutak meseszerű feldolgozása. Az ismert emberek élettörténetének áthangszerelése többfunkciós meséket eredményez és különleges, egyszersmind ismerős hősöket vezet elő.

Élő vagy valaha élt híres embe­rek, írók, költők, tudósok, színészek vagy akár sportolók, zenészek a főszereplői több új, gyerekeknek szóló képeskönyvnek. Látható, hogy másképp ugyan, mint egy királylány vagy a dicső lovag, de életútjával példaadó lehet Bartók Béla, Erdős Pál, Szabó Magda vagy éppen az első magyar női csillagász, Balázs Júlia is.

„Talán nem is a klasszikus értelemben vett meseként, hanem olyan gyerekkönyvként működnek ezek, amelyekben van ugyan fikció, de a történetmesélés alapja a valóság” – mondja Kertész Edina, több hasonló munka szerzője. E könyvekben egyszerű, kedves, jól érthető módon, valós életutakat bemutatva ismerkedhetnek meg a gyerekek olyan személyiségekkel, akik célt, motivációt adhatnak mind a kisebbek, mind a nagyobbak számára. Hugonnai Vilma történetét látva már nemcsak tündér, hanem mondjuk, orvos akar lenni egy gyerek, David Bowie-ról hallva nyitottabbá válhat a zenehallgatásra. A jellemzően óvodás és kisiskolás korú gyerekeknek szóló könyvek nagy súlyt fektetnek az illusztrációkra, sok esetben igazi képeskönyvek. Maguk a sztorik racionálisan felépített elbeszélések, élővé teszik az életrajzi adatokat, s igyekeznek kortárs értelmezését adni a tárgyuknak.

„A gyerekeket érdeklik a gyerekek” – hangsúlyozza Csóka Judit meseterapeuta, aki szerint fontos része ezeknek a meséknek, hogy a maga módján mindegyik arról szól, hogy hogyan vált nagy emberré kitartással, szívvel-lélekkel küzdve a főhősük. Persze több ezer éve arról szólnak a népmesék, hogy bárkiből lehet hős, ebben a tekintetben most sincs nagy változás. Ám abban igen, hogy ma már mind a kiadók, mind a szerzők óvatosabbak: nem feltétlenül az az üzenetük, hogy bárkiből bármi lehet. Persze az sem új keletű fogás, hogy nem csupán erős, okos, szép és bátor emberekből lehetnek hősök, nézzük csak meg például Lázár Ervin bármelyik szereplőjét, ők távolról sem klasszikus mesealakok, de két ismérv felemeli őket: a szeretet és az akarat. Ezt sugallják ezek az új történetek és a valós embe­rekből formált hősök is: az a fontos, hogy akarod, mert nem biztos, hogy az a jó eredmény, ha mindent elérsz. Bár tényleg mások ők, maga a hős fogalma nem változik, ugyanazokat az értékeket képviselik, mint elődeik.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.