JÁTSZÓTÉR - Napjaink mesehősei

Köztünk jártak

Sorköz

A mesekönyvkiadás új és népszerű törekvése a példaadó életutak meseszerű feldolgozása. Az ismert emberek élettörténetének áthangszerelése többfunkciós meséket eredményez és különleges, egyszersmind ismerős hősöket vezet elő.

Élő vagy valaha élt híres embe­rek, írók, költők, tudósok, színészek vagy akár sportolók, zenészek a főszereplői több új, gyerekeknek szóló képeskönyvnek. Látható, hogy másképp ugyan, mint egy királylány vagy a dicső lovag, de életútjával példaadó lehet Bartók Béla, Erdős Pál, Szabó Magda vagy éppen az első magyar női csillagász, Balázs Júlia is.

„Talán nem is a klasszikus értelemben vett meseként, hanem olyan gyerekkönyvként működnek ezek, amelyekben van ugyan fikció, de a történetmesélés alapja a valóság” – mondja Kertész Edina, több hasonló munka szerzője. E könyvekben egyszerű, kedves, jól érthető módon, valós életutakat bemutatva ismerkedhetnek meg a gyerekek olyan személyiségekkel, akik célt, motivációt adhatnak mind a kisebbek, mind a nagyobbak számára. Hugonnai Vilma történetét látva már nemcsak tündér, hanem mondjuk, orvos akar lenni egy gyerek, David Bowie-ról hallva nyitottabbá válhat a zenehallgatásra. A jellemzően óvodás és kisiskolás korú gyerekeknek szóló könyvek nagy súlyt fektetnek az illusztrációkra, sok esetben igazi képeskönyvek. Maguk a sztorik racionálisan felépített elbeszélések, élővé teszik az életrajzi adatokat, s igyekeznek kortárs értelmezését adni a tárgyuknak.

„A gyerekeket érdeklik a gyerekek” – hangsúlyozza Csóka Judit meseterapeuta, aki szerint fontos része ezeknek a meséknek, hogy a maga módján mindegyik arról szól, hogy hogyan vált nagy emberré kitartással, szívvel-lélekkel küzdve a főhősük. Persze több ezer éve arról szólnak a népmesék, hogy bárkiből lehet hős, ebben a tekintetben most sincs nagy változás. Ám abban igen, hogy ma már mind a kiadók, mind a szerzők óvatosabbak: nem feltétlenül az az üzenetük, hogy bárkiből bármi lehet. Persze az sem új keletű fogás, hogy nem csupán erős, okos, szép és bátor emberekből lehetnek hősök, nézzük csak meg például Lázár Ervin bármelyik szereplőjét, ők távolról sem klasszikus mesealakok, de két ismérv felemeli őket: a szeretet és az akarat. Ezt sugallják ezek az új történetek és a valós embe­rekből formált hősök is: az a fontos, hogy akarod, mert nem biztos, hogy az a jó eredmény, ha mindent elérsz. Bár tényleg mások ők, maga a hős fogalma nem változik, ugyanazokat az értékeket képviselik, mint elődeik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?