JÁTSZÓTÉR - Napjaink mesehősei

Köztünk jártak

Sorköz

A mesekönyvkiadás új és népszerű törekvése a példaadó életutak meseszerű feldolgozása. Az ismert emberek élettörténetének áthangszerelése többfunkciós meséket eredményez és különleges, egyszersmind ismerős hősöket vezet elő.

Élő vagy valaha élt híres embe­rek, írók, költők, tudósok, színészek vagy akár sportolók, zenészek a főszereplői több új, gyerekeknek szóló képeskönyvnek. Látható, hogy másképp ugyan, mint egy királylány vagy a dicső lovag, de életútjával példaadó lehet Bartók Béla, Erdős Pál, Szabó Magda vagy éppen az első magyar női csillagász, Balázs Júlia is.

„Talán nem is a klasszikus értelemben vett meseként, hanem olyan gyerekkönyvként működnek ezek, amelyekben van ugyan fikció, de a történetmesélés alapja a valóság” – mondja Kertész Edina, több hasonló munka szerzője. E könyvekben egyszerű, kedves, jól érthető módon, valós életutakat bemutatva ismerkedhetnek meg a gyerekek olyan személyiségekkel, akik célt, motivációt adhatnak mind a kisebbek, mind a nagyobbak számára. Hugonnai Vilma történetét látva már nemcsak tündér, hanem mondjuk, orvos akar lenni egy gyerek, David Bowie-ról hallva nyitottabbá válhat a zenehallgatásra. A jellemzően óvodás és kisiskolás korú gyerekeknek szóló könyvek nagy súlyt fektetnek az illusztrációkra, sok esetben igazi képeskönyvek. Maguk a sztorik racionálisan felépített elbeszélések, élővé teszik az életrajzi adatokat, s igyekeznek kortárs értelmezését adni a tárgyuknak.

„A gyerekeket érdeklik a gyerekek” – hangsúlyozza Csóka Judit meseterapeuta, aki szerint fontos része ezeknek a meséknek, hogy a maga módján mindegyik arról szól, hogy hogyan vált nagy emberré kitartással, szívvel-lélekkel küzdve a főhősük. Persze több ezer éve arról szólnak a népmesék, hogy bárkiből lehet hős, ebben a tekintetben most sincs nagy változás. Ám abban igen, hogy ma már mind a kiadók, mind a szerzők óvatosabbak: nem feltétlenül az az üzenetük, hogy bárkiből bármi lehet. Persze az sem új keletű fogás, hogy nem csupán erős, okos, szép és bátor emberekből lehetnek hősök, nézzük csak meg például Lázár Ervin bármelyik szereplőjét, ők távolról sem klasszikus mesealakok, de két ismérv felemeli őket: a szeretet és az akarat. Ezt sugallják ezek az új történetek és a valós embe­rekből formált hősök is: az a fontos, hogy akarod, mert nem biztos, hogy az a jó eredmény, ha mindent elérsz. Bár tényleg mások ők, maga a hős fogalma nem változik, ugyanazokat az értékeket képviselik, mint elődeik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.