Krasznahorkai László osztrák állami díjat kapott

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. július 26.

Sorköz

„Minden könyve egy irodalmi csoda” – mondta az íróról az osztrák kulturális államtitkár.

Krasznahorkai László kapta idén az Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért elismerést, a díjat hétfőn Salzburgban adta át az írónak Andrea Mayer osztrák művészeti és kulturális államtitkár.

Krasznhorkai minden könyve egy irodalmi csoda, az író egyedülálló és sajátos szellemiségű, átgondolt és utánozhatatlan művet alkotott - mondta az államtitkár a Salzburgi Zeneművészeti Egyetem, a Mozarteum hangversenytermében tartott ceremónián.

Az 1964-ben alapított, a művészeti, kulturális, közszolgálati és sportminisztérium által gondozott Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért elnevezésű díjjal olyan európai szerző irodalmi összmunkásságát ismerik el, aki nemzetközileg is jelentős figyelmet kapott. Feltétel, hogy művei németül is elérhetők legyenek.

A 67 éves Krasznahorkai László írásai közül megjelent németül egyebek közt a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája, Az urgai fogoly, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó vagy a Báró Wenckheim hazatér. Októberben jelenik meg német fordításban Herscht 07769 című regénye, amely egyetlen mondatból áll.

A 25 ezer euró pénzjutalommal járó díj indoklása szerint Krasznahorkai "az irodalmi intenzitás mestere, egyedülálló stílusú, lenyűgöző képi kifejező erővel rendelkező, a valós és szürreális jelenetek megtalálásában gátlástalan, hűvös iróniával és éles elmével megírt regényei és elbeszélései jól átgondoltak, tökéletesen megírtak és világosan megkomponáltak".

A magyar írók közül már megkapta az osztrák elismerést Esterházy Péter (1999), Nádas Péter (1991) és Weöres Sándor (1974).

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.