Nekrológ

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

Az eldobott koszorú

  • Kálmán C. György
  • 2021. március 3.

Sorköz

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

Talán ez a vendéglátás írja le a legjobban azt a szerepet, amit Ferlinghetti vállalt. Teret és helyet adni barátoknak, ismerősöknek, vagy akár csak közös érdeklődésű embereknek, működtetni egy olyan találkozási pontot, ahol meghallgathatják egymást azok, akik lázasan újat, érdekeset, meglepőt akarnak a költészetben. A vendéglátó lehetőséget teremt a beszélgetésre, vitára, színpadot ad és közönséget toboroz, intellektuális közeget hoz össze.

A helyszín: a City Lights könyvesbolt és könyvkiadó, amit Ferlinghetti (másodmagával) alapított, s ma már San Francisco történelmi emlékhelyeinek egyike (de továbbra is működik). Költészet papírkötésben, ez volt az induló elképzelés, és páratlan siker lett. Kicsi, könnyű kötetek, elég olcsón, végül nemcsak líra, hanem prózai, majd értekező művek is; csupa ínyenceknek való, válogatott finomság. Hogy aki a City Lights köteteiből választ, tudja: jó helyre jött vendégségbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.