Könyv

Marjane Satrapi: Persepolis

Sorköz

Végre magyar nyelven is hozzáférhető e híres képregény gyűjteményes kiadása.

Végre magyar nyelven is hozzáférhető e híres képregény gyűjteményes kiadása. A megrendítő, groteszk humorú, grafikus memoár egyszerre tanmese, történelmi lenyomat és atipikus coming of age sztori, éppúgy szól iszlamizmusról, háborúról, istenhitről, idegengyűlöletről, a nők jogairól, mint az elemi boldogság kereséséről. Jobb helyeken akár kötelező olvasmány is lehetne az iráni lány szemszögéből elmesélt történet, amely a közel-keleti politikai radikalizmus kritikája mellett az Európába érkező, itt élő bevándorlók frusztráltságának is hangot ad.

A történet 1979-ben az iráni forradalom évében kezdődik. Mardzsi 10 éves, amikor a nőket kendőviselésre kötelezik, bezárják a kétnyelvű, világi iskolákat, muzulmán egyházi vezetők jutnak hatalomra. Felfordul a kislány körül az addig megszokottnak vélt világ. A szabadelvű családban nevelkedő gyereklány kezdetben próféta akar lenni, majd miután hősnek tekintett, börtönviselt nagybátyját politikai és vallási okok miatt kivégzik, végleg szakít Istennel. Mivel szülei úgy látják, nem tud kiteljesedni a nyomasztó és veszélyes légkörben, Ausztriába küldik tanulni. Csakhogy a kamaszlány beilleszkedése a szabadelvű közegbe nem egyszerű: egyetemre már Teheránban jár. De otthon sem találja a helyét, míg Európában túl iráni volt, addig Iránban már túl európainak számít. Satrapi naturalista közleménye a komoly események tényszerű elbeszélésekor is mélyen személyes hangot üt meg, s ettől saját identitáskeresésének megindító lenyomatává lesz.

Fordította: Rády Krisztina. Libri, 2019, 352 oldal, 4499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.