„Vontassa a szobrot Segesvárra 24 csengős ökör"

  • L. T.
  • 2020. március 28.

Sorköz

Így lett Petőfiből Trianon-emlékmű.

1923-ban volt Petőfi Sándor születésének 100. évfordulója, de nagyszabású centenáriumi rendezvényeket korábban is tartottak. Ezek közül is kitűnik a kiskunfélegyházi szoboravatás 1922. október 29-én, amely attól vált rendhagyóvá, hogy a leleplezett mű – Köllő Miklós alkotása – ekkor már 25 éves volt.

De szó sem volt arról, hogy a szobrot negyedszázadig pihentették volna. 1897. július 31-én leplezték le Segesváron, a nagy-küküllői megyeháza közelében.

false

 

Fotó: Wikipédia/Dunky Kálmán

Tizenkilenc évig hirdette a költő dicsőségét, ám közvetlenül azelőtt, hogy 1916-ban román csapatok szállták meg a várost, a szobrot leszerelték és Budapestre vitték elővigyázatosságból; attól féltek, hogy a románok beolvasztják hadicéllal. A mű ettől kezdve valóban raktárban állt, Trianon után a románok hiába követelték vissza.

A kiskunfélegyháziak 1921-ben vetettek szemet a szoborra. Igaz, hogy már 1899-ben létrehoztak egy Petőfi-szoborbizottságot, hogy közadakozásból egész alakos bronzszobrot állítsanak a költőnek, de az így összegyűlt pénzből egy emléktáblára sem futotta. A kínos gyűjtés tapasztalataiból kiindulva a daloskör vezetőjének, dr. Porst Kálmán helyi notabilitásnak – aki igen jó ismerőse volt Pekár Gyulának, a Petőfi Társaság elnökének – jutott az eszébe, hogy a segesvári művet talán meg lehetne szerezni a városnak. Porstnak sikerült elérnie, hogy Kiskunfélegyháza 1922-es költségvetésében 40 ezer koronát különítsenek el az „ideiglenesen felállítandó” Petőfi-szobor talapzatára és szállítására, és mivel az országos Petőfi Társaság is támogatta az ötletet, minden akadály elhárult az újraavatás elől.

„Érezni kellene most e szobor lábánál mindenkinek, amit ez az ember érzett: érzést, mely hajt és kerget, hogy a fajszeretet ezer éven át fenntartó erejével, erős hittel és hazaszeretettel haladjunk tovább minden ellen, ami hit- vagy hazaellenes” – írta a helyi sajtó október 29-i avatás kapcsán, de alig két hónappal később – szilveszterkor, Petőfi születésnapján – Porst Kálmán már arról beszélt az újabb ünnepségen, hogy vissza kellene vinni a szobrot Segesvárra – persze csak akkor, ha az megint magyarországi város lesz. „A lelkes beszéd mély hatással volt a közönségre s midőn a szónok a beszéd végén elérzékenyülve ígéretet tett, hogy addig nem nyugszik, mig 24 csengős ökörtől vont szekéren újra vissza nem visszük a költő szobrát a segesvári síkra; soknak szemében az elszánt lelkes elhatározás könnyei csillogtak" – írta a Félegyházi Hírlap.

Így lett végereményben Trianon-emlékmű Köllő Miklós Petőfije, ami a mai napig Kiskunfélegyházán áll. Segesváron, az eredeti szobor helyén 1959-ben állították fel a román Romulus Ladea Petőfi mellszobrát. 75 év múltán, 1999-ben Kiskunfélegyháza „csereszobrot” küldött Segesvárra, de Máté István művét a várostól 4 kilométerre, a csata helyszínén, Fehéregyházán avatták fel.

(Borítókép: Madarász Viktor: Petőfi halála című festménye; Wikipédia)

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.