„Vontassa a szobrot Segesvárra 24 csengős ökör"

  • L. T.
  • 2020. március 28.

Sorköz

Így lett Petőfiből Trianon-emlékmű.

1923-ban volt Petőfi Sándor születésének 100. évfordulója, de nagyszabású centenáriumi rendezvényeket korábban is tartottak. Ezek közül is kitűnik a kiskunfélegyházi szoboravatás 1922. október 29-én, amely attól vált rendhagyóvá, hogy a leleplezett mű – Köllő Miklós alkotása – ekkor már 25 éves volt.

De szó sem volt arról, hogy a szobrot negyedszázadig pihentették volna. 1897. július 31-én leplezték le Segesváron, a nagy-küküllői megyeháza közelében.

false

 

Fotó: Wikipédia/Dunky Kálmán

Tizenkilenc évig hirdette a költő dicsőségét, ám közvetlenül azelőtt, hogy 1916-ban román csapatok szállták meg a várost, a szobrot leszerelték és Budapestre vitték elővigyázatosságból; attól féltek, hogy a románok beolvasztják hadicéllal. A mű ettől kezdve valóban raktárban állt, Trianon után a románok hiába követelték vissza.

A kiskunfélegyháziak 1921-ben vetettek szemet a szoborra. Igaz, hogy már 1899-ben létrehoztak egy Petőfi-szoborbizottságot, hogy közadakozásból egész alakos bronzszobrot állítsanak a költőnek, de az így összegyűlt pénzből egy emléktáblára sem futotta. A kínos gyűjtés tapasztalataiból kiindulva a daloskör vezetőjének, dr. Porst Kálmán helyi notabilitásnak – aki igen jó ismerőse volt Pekár Gyulának, a Petőfi Társaság elnökének – jutott az eszébe, hogy a segesvári művet talán meg lehetne szerezni a városnak. Porstnak sikerült elérnie, hogy Kiskunfélegyháza 1922-es költségvetésében 40 ezer koronát különítsenek el az „ideiglenesen felállítandó” Petőfi-szobor talapzatára és szállítására, és mivel az országos Petőfi Társaság is támogatta az ötletet, minden akadály elhárult az újraavatás elől.

„Érezni kellene most e szobor lábánál mindenkinek, amit ez az ember érzett: érzést, mely hajt és kerget, hogy a fajszeretet ezer éven át fenntartó erejével, erős hittel és hazaszeretettel haladjunk tovább minden ellen, ami hit- vagy hazaellenes” – írta a helyi sajtó október 29-i avatás kapcsán, de alig két hónappal később – szilveszterkor, Petőfi születésnapján – Porst Kálmán már arról beszélt az újabb ünnepségen, hogy vissza kellene vinni a szobrot Segesvárra – persze csak akkor, ha az megint magyarországi város lesz. „A lelkes beszéd mély hatással volt a közönségre s midőn a szónok a beszéd végén elérzékenyülve ígéretet tett, hogy addig nem nyugszik, mig 24 csengős ökörtől vont szekéren újra vissza nem visszük a költő szobrát a segesvári síkra; soknak szemében az elszánt lelkes elhatározás könnyei csillogtak" – írta a Félegyházi Hírlap.

Így lett végereményben Trianon-emlékmű Köllő Miklós Petőfije, ami a mai napig Kiskunfélegyházán áll. Segesváron, az eredeti szobor helyén 1959-ben állították fel a román Romulus Ladea Petőfi mellszobrát. 75 év múltán, 1999-ben Kiskunfélegyháza „csereszobrot” küldött Segesvárra, de Máté István művét a várostól 4 kilométerre, a csata helyszínén, Fehéregyházán avatták fel.

(Borítókép: Madarász Viktor: Petőfi halála című festménye; Wikipédia)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.