„Vontassa a szobrot Segesvárra 24 csengős ökör"

  • L. T.
  • 2020. március 28.

Sorköz

Így lett Petőfiből Trianon-emlékmű.

1923-ban volt Petőfi Sándor születésének 100. évfordulója, de nagyszabású centenáriumi rendezvényeket korábban is tartottak. Ezek közül is kitűnik a kiskunfélegyházi szoboravatás 1922. október 29-én, amely attól vált rendhagyóvá, hogy a leleplezett mű – Köllő Miklós alkotása – ekkor már 25 éves volt.

De szó sem volt arról, hogy a szobrot negyedszázadig pihentették volna. 1897. július 31-én leplezték le Segesváron, a nagy-küküllői megyeháza közelében.

false

 

Fotó: Wikipédia/Dunky Kálmán

Tizenkilenc évig hirdette a költő dicsőségét, ám közvetlenül azelőtt, hogy 1916-ban román csapatok szállták meg a várost, a szobrot leszerelték és Budapestre vitték elővigyázatosságból; attól féltek, hogy a románok beolvasztják hadicéllal. A mű ettől kezdve valóban raktárban állt, Trianon után a románok hiába követelték vissza.

A kiskunfélegyháziak 1921-ben vetettek szemet a szoborra. Igaz, hogy már 1899-ben létrehoztak egy Petőfi-szoborbizottságot, hogy közadakozásból egész alakos bronzszobrot állítsanak a költőnek, de az így összegyűlt pénzből egy emléktáblára sem futotta. A kínos gyűjtés tapasztalataiból kiindulva a daloskör vezetőjének, dr. Porst Kálmán helyi notabilitásnak – aki igen jó ismerőse volt Pekár Gyulának, a Petőfi Társaság elnökének – jutott az eszébe, hogy a segesvári művet talán meg lehetne szerezni a városnak. Porstnak sikerült elérnie, hogy Kiskunfélegyháza 1922-es költségvetésében 40 ezer koronát különítsenek el az „ideiglenesen felállítandó” Petőfi-szobor talapzatára és szállítására, és mivel az országos Petőfi Társaság is támogatta az ötletet, minden akadály elhárult az újraavatás elől.

„Érezni kellene most e szobor lábánál mindenkinek, amit ez az ember érzett: érzést, mely hajt és kerget, hogy a fajszeretet ezer éven át fenntartó erejével, erős hittel és hazaszeretettel haladjunk tovább minden ellen, ami hit- vagy hazaellenes” – írta a helyi sajtó október 29-i avatás kapcsán, de alig két hónappal később – szilveszterkor, Petőfi születésnapján – Porst Kálmán már arról beszélt az újabb ünnepségen, hogy vissza kellene vinni a szobrot Segesvárra – persze csak akkor, ha az megint magyarországi város lesz. „A lelkes beszéd mély hatással volt a közönségre s midőn a szónok a beszéd végén elérzékenyülve ígéretet tett, hogy addig nem nyugszik, mig 24 csengős ökörtől vont szekéren újra vissza nem visszük a költő szobrát a segesvári síkra; soknak szemében az elszánt lelkes elhatározás könnyei csillogtak" – írta a Félegyházi Hírlap.

Így lett végereményben Trianon-emlékmű Köllő Miklós Petőfije, ami a mai napig Kiskunfélegyházán áll. Segesváron, az eredeti szobor helyén 1959-ben állították fel a román Romulus Ladea Petőfi mellszobrát. 75 év múltán, 1999-ben Kiskunfélegyháza „csereszobrot” küldött Segesvárra, de Máté István művét a várostól 4 kilométerre, a csata helyszínén, Fehéregyházán avatták fel.

(Borítókép: Madarász Viktor: Petőfi halála című festménye; Wikipédia)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.