Meghalt John le Carré

  • narancs.hu
  • 2020. december 14.

Sorköz

A hidegháborús kémregények legismertebb szerzője 89 éves volt.

Elhunyt John le Carré, a második világháború utáni brit kémregény-irodalom egyik leghíresebb írója.

Családjának hétfő hajnali bejelentése szerint John le Carrét 89 éves korában, rövid betegég után érte a halál még szombaton. Az író a tájékoztatás szerint tüdőgyulladásban hunyt el. A család hangsúlyozta, hogy John le Carré nem az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben halt meg.

John le Carré 1931-ben született a délnyugat-angliai Dorset megye Poole nevű kisvárosában, David John Moore Cornwell néven. A titkosszolgálatokkal nem csupán regényei fűzték össze: Cornwell dolgozott a brit elhárításnak (MI5) és a hírszerzésnek (MI6) is. Az MI6 ügynökeként a hatvanas évek elején diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban, és bonni megbízatása idején kezdte el John le Carré írói álnevén irodalmi tevékenységét. Első regénye 1961-ben jelent meg Call for the Dead (Ébresztő a halottnak) címmel.

A sikert és a világhírt 1963-ban kiadott The Spy Who Came in from the Cold (A kém, aki a hidegről jött be) című kötet hozta meg számára. A berlini fal felépítése körüli időszakban játszódó regénnyel – amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha is olvasott – számos díjat és elismerést nyert; ezek között volt 1964-ben a Somerset Maugham-díj is.     

A siker – és a jelentős szerzői honorárium – hatására John le Carré 1964-ben felhagyott a titkosszolgálati munkával, megvált a brit hírszerzéstől és az irodalomnak szentelte életét. Ezután szinte folyamatosan adta ki jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyek közül többet meg is filmesítettek. A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz, a Suszter, szabó, baka, kémet Gary Oldman főszereplésével vitték filmre.

 Legutóbb, 2014-ben Az üldözött című filmjét mutatták be, Anton Corbijn rendezésében, az azóta elhunyt Philip Seymour Hoffman főszereplésével.

A regényeiből készült filmek közül néhányban – rendszerint egy-egy pillanatra – ő maga is feltűnik.

John le Carré több mint négy évtizedig Cornwallban élt, születési helyétől nem messze, itt érte a halál is.

Kilenc éve az Oxfordi Egyetem patinás Bodleian Könyvtárának adományozta könyv-, magánkézirat- és fotóarchívumát. A gyűjteményben leghíresebb regényeinek vázlatai és kéziratai is szerepelnek.

Lapunk a szerzővel készült korábbi interjúja itt olvasható.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.