„Isten titkai maradnak”

Fráter Erzsébet botanikus a Biblia növényeiről

Tudomány

Van-e nyoma a Szentírásban a klímaválságnak? Az aszalt gyümölcs lenne a mennyei manna? Számtalan növénytani tudományos és ismeretterjesztő munka után a tudós az utóbbi években főleg a Biblia növényeit és ételeit tanulmányozza.

Magyar Narancs: Azt írja, hogy a Bibliában lévő növényeknek erős szimbolikájuk van, és félreviheti az értelmezést, ha ezeket nem ismerjük.

Fráter Erzsébet: Vegyük a példázatot a búzáról és a konkolyról. Ebben az elvetett búzamagok közé az ördög is beleveti a magáét, a konkolyszemeket. A példázat arra tanít, hogy nem a te dolgod az ítélkezés: ne kezdd el gyomlálgatni a búzát, mert amikor a konkolyt téped, maga a búza is sérül. Ám, amit a magyar nyelv konkolynak hív, az egy nagyon szép, rózsaszín virágú szegfűféle, amit könnyű kihúzni a talajból, és könnyű megkülönböztetni is egymástól a két növényt. Amikor Károli Gáspárék lefordították magyarra a Bibliát, a 16. században leggyakoribb gabonagyomot írták bele a példázatba, nem is sejtvén, hogy a Szentföldön nem él konkoly. Létezik viszont a konkolyperje nevű gyakori gabonagyom, amely tényleg úgy néz ki, mint a búza, a gyökere bojtos és összefonódik a búza gyökérzetével. Egy ott élő embernek rögtön ez a kép jelent meg, segítve megérteni az üzenetet.

Persze nem minden tévedés zavarja meg az értelmezést, gondoljunk az égő csipkebokorra. Mózest a pusztában az égő csipkebokor mellett szólította meg az Úr, kiadva a feladatot, hogy vezesse ki a zsidó né­pet Egyiptomból. Az égő tüskebokrot Károliék vadrózsának vagyis csipkebokornak fordították, ez nem honos a Sinai-félszigeten, ám az üzenet lényegét tekintve szinte lényegtelen, hogy mi égett ott. Ugyanez áll a Mózes készítette szent sátorra és a szövetségi ládára, a frigyládára. A héber szövegben sittimfa áll, amit Károli, nem tudván, mi az, meg is hagyott sittimnek. Az új fordítás viszont akácfát írt, ami nagy tévedés, hiszen az akác amerikai növény. A legújabb fordításban viszont már a helyes megoldás, az akácia áll.

MN: A Biblia növényei című könyvéből megtudjuk, miből készülhetett a keresztfa, és miből a töviskorona.

FE: Általában az a kép van előttünk, amit a képzőművészet determinált, és így a középkori reneszánsz festők ábrázolása alapján képzeljük el, akiknek a Biblia volt az egyik leggyakoribb témájuk. Ám ők a saját koruk díszletei közé helyezték a jeleneteket, az arra jellemző ruhákat, bútorokat, helyszíneket festették meg. Így kapott Jézus hatalmas tüskés töviskoszorút, általában az Amerikából a 16. században betelepített lepényfa tüskéit. De Jeruzsálemben nem élt ilyen növény, csak sokkal kisebb tüskés cserjék voltak. Nálunk, a botanikus kertben meg is található két ilyen faj. Összeállítottam egy Biblia-sétát 12 állomással, annak egyik pontja a tövises növények bemutatása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.