Magyar Narancs: Azt írja, hogy a Bibliában lévő növényeknek erős szimbolikájuk van, és félreviheti az értelmezést, ha ezeket nem ismerjük.
Fráter Erzsébet: Vegyük a példázatot a búzáról és a konkolyról. Ebben az elvetett búzamagok közé az ördög is beleveti a magáét, a konkolyszemeket. A példázat arra tanít, hogy nem a te dolgod az ítélkezés: ne kezdd el gyomlálgatni a búzát, mert amikor a konkolyt téped, maga a búza is sérül. Ám, amit a magyar nyelv konkolynak hív, az egy nagyon szép, rózsaszín virágú szegfűféle, amit könnyű kihúzni a talajból, és könnyű megkülönböztetni is egymástól a két növényt. Amikor Károli Gáspárék lefordították magyarra a Bibliát, a 16. században leggyakoribb gabonagyomot írták bele a példázatba, nem is sejtvén, hogy a Szentföldön nem él konkoly. Létezik viszont a konkolyperje nevű gyakori gabonagyom, amely tényleg úgy néz ki, mint a búza, a gyökere bojtos és összefonódik a búza gyökérzetével. Egy ott élő embernek rögtön ez a kép jelent meg, segítve megérteni az üzenetet.
Persze nem minden tévedés zavarja meg az értelmezést, gondoljunk az égő csipkebokorra. Mózest a pusztában az égő csipkebokor mellett szólította meg az Úr, kiadva a feladatot, hogy vezesse ki a zsidó népet Egyiptomból. Az égő tüskebokrot Károliék vadrózsának vagyis csipkebokornak fordították, ez nem honos a Sinai-félszigeten, ám az üzenet lényegét tekintve szinte lényegtelen, hogy mi égett ott. Ugyanez áll a Mózes készítette szent sátorra és a szövetségi ládára, a frigyládára. A héber szövegben sittimfa áll, amit Károli, nem tudván, mi az, meg is hagyott sittimnek. Az új fordítás viszont akácfát írt, ami nagy tévedés, hiszen az akác amerikai növény. A legújabb fordításban viszont már a helyes megoldás, az akácia áll.
MN: A Biblia növényei című könyvéből megtudjuk, miből készülhetett a keresztfa, és miből a töviskorona.
FE: Általában az a kép van előttünk, amit a képzőművészet determinált, és így a középkori reneszánsz festők ábrázolása alapján képzeljük el, akiknek a Biblia volt az egyik leggyakoribb témájuk. Ám ők a saját koruk díszletei közé helyezték a jeleneteket, az arra jellemző ruhákat, bútorokat, helyszíneket festették meg. Így kapott Jézus hatalmas tüskés töviskoszorút, általában az Amerikából a 16. században betelepített lepényfa tüskéit. De Jeruzsálemben nem élt ilyen növény, csak sokkal kisebb tüskés cserjék voltak. Nálunk, a botanikus kertben meg is található két ilyen faj. Összeállítottam egy Biblia-sétát 12 állomással, annak egyik pontja a tövises növények bemutatása.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
