Megoldás a botrányra: az eredeti és az átírt változatot is kiadják Roald Dahl könyveiből

  • narancs.hu
  • 2023. március 1.

Sorköz

Hatalmas vitát generált, hogy Dahl könyveibe belenyúlt a kiadó, végül így oldották meg a dolgot. 

Mint arról beszámoltunk, komoly felháborodást keltett, hogy Roald Dahl gyerekregényeit a nagy-britanniai kiadója, a Penguin Bookshoz tartozó Puffin Books úgy kívánja kiadni, hogy több helyen is átírná az író egyes fordulatait kevésbé sértőre, például a kövért nagyra, de kihúznák egy ponton a fekete szót is. 

Bár a kiadó szerint csak "modernizálnák" Dahl szövegeit, az ügyben neves írók is megszólaltak, Salman Rushdie például cenzúráról beszélt, de Rishi Sunak brit miniszterelnök is az átírás ellen foglalt állást. 

A nagy felháborodást követően a kiadó végül egy közleményben jelentette be, hogy végül eredeti formájában is kiadják Roald Dahl szövegeit. 

A kiadó azt közölte, hogy a vita meggyőzte őket arról, hogy Dahl könyveinek milyen különleges ereje van, és hogy fontos kérdés az, hogy egy másik kor történeteit hogyan lehet relevánssá tenni egy-egy új generáció számára. 

Azt is írták, hogy mivel Dahl történetei azok közé tartoznak, amelyeket a gyerekek először olvasnak el önállóan, ezért komoly felelősségük van abban, hogy hogyan viselik gondját a fiatal olvasók képzeletének és gyorsan fejlődő elméjének; de ezzel együtt elismerik Dahl klasszikus szövegeinek nyomtatásban való megőrzésének fontosságát is. 

A kiadó ezért úgy döntött, hogy az eredeti és a modernizált verziót is ki fogja adni, csak épp az eredetit egy másik logóval, a Penguin Books nevével, míg a modernizáltat a Puffin Books égisze alatt. 

"Azzal, hogy a Puffin és a Penguin verzióját is elérhetővé tesszük, felkínáljuk az olvasóknak a döntés lehetőségét, hogy hogyan akarják megtapasztalni Roald Dahl varázslatos, csodálatos történeteit"

– idézte a kiadó közleményét a Variety.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.