Ladik Katalin-kiállítás nyílik Münchenben

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. március 1.

Sorköz

Az Ooooooooo-pus a költő vizuális és fonikus költészetére épül.

A müncheni Haus der Kunstban nyílik kiállítása pénteken Ladik Katalinnak. Az Ooooooooo-pus című, szeptemberig látható tárlat a költő első jelentős bemutatkozása lesz Németországban – írja az MTI.

A szervezők szerdai közleménye szerint az Újvidéken született művész munkássága szellemileg és fogalmilag is az egykori Jugoszlávia soknemzetiségű és feminista avantgárdjában gyökerezik, Újvidék többnyelvű, többnyire szerb és magyar viszonyai alakították Ladik Katalin nyelv- és költészetszemléletét. Művészetével a hagyományos nemi szerepeket vitatja, testét és hangját eszközként és médiumként használja, így lett az 1960-as években az újvidéki irodalmi és művészeti avantgárd kulcsfigurája.

Mint írják, Ladik Katalin számára a test a költészet eredete, ez az önkifejezésének tere és helye, amelyet happeningekkel, rituálékkal és fotóperformanszokkal fedez fel. Művészi munkásságának középpontjában a nyelv áll, sokrétű költészetszemlélete könyvei lapjain, kottákban, konkrét verseken és vizuális kollázsokon egyaránt testet ölthet.

A hang lesz a vezérmotívuma a Haus der Kunst programjának is: a három kiállítótér Ladik Katalin vizuális és fonikus költészetére épül, így az Ooooooooo-pus olyan kiállítás lesz, amelyet legalább annyira kell hallani, mint látni.

A Haus der Kunst kiállítására egyébként Ladik Katalin két új alkotással is készült, egy hangzó szobrászati partitúrával és egy installációval. Az első teremben elhelyezett varrógéptől pedig piros cérna vezet a teljes kiállításon át egészen a harmadik terem Kövess engem a mitológiába (2017) című szobráig.

Ladik Katalin alkotásai jelenleg a Robert Capa Központ Szabadság, egyenlőség, lányszövetség, érzékiség – Perspektívák a női tapasztalatokról című kiállításán is láthatók, júniusban pedig az acb Galéria Ladik Katalin korai műveinek kiállításával lesz jelen az Art Basel Features szekciójában – áll a közleményben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.