Átírták Roald Dahl írásait kevésbé sértőre, még a brit miniszterelnök is állást foglalt

  • MTI/narancs.hu
  • 2023. február 20.

Sorköz

Az író hagyatékát kezelő cég szerint csak modernizálták a szöveget, de ez mindenkit kiborított. 

Több irodalmi tekintély is bírálja azt a brit könyvkiadót, amely "a mai olvasóközönséget szem előtt tartva" az új kiadásokban átírta a néhai Roald Dahl gyerekregényeit.

Dahl gyerekregényeinek nagy-britanniai kiadója, a Puffin Books szerint azáltal lesznek elfogadhatóbbak a könyvek a mai olvasóknak, hogy az 1916-tól 1990-ig élt, norvég származású brit íróra jellemző színes – ám sokszor meghökkentő – megfogalmazást helyenként kiveszik olyan ismert regényeiből is, mint a Karcsi és a csokoládégyár vagy a Matilda három csodája.

Az először 1964-ben megjelent Karcsi és a csokoládégyárban például Augustus Gloop (magyarban Bendő Bandi) már nem "iszonyatosan kövér", hanem csak "iszonyatosan nagy". Az 1970-es években megjelent Fantasztikus Róka úr című regényben az ijesztő nagy traktorok jellemzői közül a Puffin Books kihúzta a feketét, azok már "csak" kegyetlen kinézetű, gyilkos szörnyetegek. A The Twits című könyvből pedig például kihúzták Mrs. Twit jellemzésénél a "csúnya" szót, egy másik helyen pedig eltüntették a tokára vonatkozó megjegyzést. A Boszorkányok című regényben pedig már nem az szerepel, hogy egy igazi boszorkány magát álcázva "pénztárosként dolgozik egy szupermarketben, vagy levelet gépel egy igazgatónak", hanem hogy vezető tudós vagy üzletvezető

Salman Rushdie indiai születésű brit író is azok között van, akiket feldühít, hogy a testsúlyra, a nemre, a mentális egészségre vagy az emberek bőrszínére utaló egyes részeket megváltoztatták Dahl szövegeiben. "Bár Roald Dahl nem volt egy angyal, azért abszurd ez a fajta cenzúra" – írta a Twitteren a Booker-díjas Salman Rushdie. "Szégyellheti magát a Puffin Books és az író hagyatékának kezelője" – tette hozzá.

A Roald Dahl Story Company ugyanis azt közölte, hogy a szövegmódosításokat a Puffin velük együttműködve hajtotta végre, mert azt akarták, hogy Dahl "rendkívüli történeteit és karaktereit ma is élvezze minden gyerek".

A cég hozzátette: a módosítások "nem jelentősek, és nagyon átgondoltan" végezték el őket, a munkába bevonták a 2013-ban megalakult, Inclusive Minds nevű közösséget, amelynek célja, hogy a gyerekirodalom befogadó, sokszínű, az emberek egyelőségét szem előtt tartó legyen. "Régen írt művek új kiadásai esetében nem szokatlan a szöveg modernizálása, amellett, hogy változhat a könyv egész szerkezete, borítója is. A vezérelvünk az volt, hogy a cselekmény, a karakterek és Dahl meghökkentő tiszteletlensége ne változzon meg" – írta a Roald Dahl Story Company a Daily Telegraphnak, a Puffin Books egyelőre nem válaszolt a lap kérdéseire.

Az új verzió javításai sokakban ellenérzést váltottak ki, számos véleménycikkben ítélték el az átírást, az ügy pedig akkora hullámokat vetett, hogy még Rishi Sunakot, a brit miniszterelnököt is megkérdezték arról, hogy mit gondol az ügyről.

Sunak a szóvivője útján pedig azt közölte:

"Amikor a gazdag és változatos irodalmi örökségünkről van szó, akkor a miniszterelnök egyetért a HABÓ-val abban, hogy nem kell beleköpeckedni a szavakba."

Sunak Dahl egyik klasszikusát, a Szofi és a HABÓ-t idézte, ebben a Hatalmas Azonáltal Barátságos Óriás, azaz a HABÓ használja a "gobblefunk" (Nagy Sándor fordításában magyarul "beleköpeckedni") szót, amikor Szofi, az árva kislány próbálja kijavítani a HABÓ szóhasználatát. "Fontos, hogy az irodalmi alkotásokat, a fikció alkotásait megőrizzük, és ne üresítsük ki őket" – tette hozzá Sunak. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.