Nadányi Zoltán: Ez lett a veszted
Ez lett a veszted, mind a kettőnk veszte,
e csillagos, mély, forró május este.
Mert ahogy ott csendben álltunk,
lassan összeért a vállunk.
Váratlanul rohant reánk
vágyunk, ez a furcsa láng.
Oltsd el hamar, oltsd el hamar,
mert már a húsomba mar.
Ez lett a veszted, mind a kettőnk veszte,
e csillagos, mély, forró május este.
Mert ahogy ott csendben álltunk,
lassan összeért a vállunk.
Ez lett a veszted, mind a kettőnk veszte,
a lelkünk egybe forrott akkor este.
Vadul, némán fogtuk egymás kezét,
és ezt te már nem téped soha se szét.
És ezt te már nem téped soha se szét.
Rövid hír jelent meg Az Est című lap egyik 1938. októberi számában: „A Vígszínház szerződtetett a drámai hősnői szerepkörre egy fiatal színésznőt, aki még soha színpadon nem szerepelt.” Alig másfél év múlva, első filmjének, a Halálos tavasznak a bemutatása után már mindenki ismerte Karády Katalin nevét.
A Zilahy Lajos sok nyelvre lefordított regénye alapján készült Halálos tavasz szerelmi történet, amely a Karády által játszott Edit kis hazugsága és Iván (szerepében Jávor Pál) heves vérmérséklete miatt nem teljesedik ki. A magát megcsaltnak érző férfi lassan más nő mellett találja meg a boldogságot, de közben enyhén elzüllik, ötszáz holdas birtokát mindenesetre elkártyázza. Amikor a grófi udvarlójával kötendő esküvője előtt Edit végül meggondolja magát, már késő: a férfi nem tudja csak úgy lemondani a saját esküvőjét, és miután – régi szerelme képét nézegetve – búcsúlevelet ír a menyasszonyának, főbe lövi magát.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
