Interjú

„Van egy határ”

Szőke Szabolcs zenész

  • Bárdos Deák Ágnes
  • 2021. április 21.

Zene

Elsősorban zenészként és színházi emberként ismerjük, tagja volt az Orfeónak és a Kolindának, az általa alapított különleges zenei és színházi társulat, a Hólyagcirkusz több mint tizenöt éven át működött. Jelenleg is különféle formációkban zenél, kicsi és nagy színpadokon, illetve az utcán. A bácsi zenél címmel most egy karcsú kötetben az utcazenéléseinek történetét írta meg.

Magyar Narancs: Hogyan született a könyv ötlete?

Szőke Szabolcs: Nem készültem könyvet írni, az, hogy a Facebookra kitett bejegyzéseimet összegyűjtsem, kezdetben fel sem merült. De utólag úgy látom, valahogy minden efelé húzott. A pandémia óta sokat voltam Balatonszárszón, a lányoméknál, szeretetből lecipeltek, aztán se ki, se be. Lehetett biciklizgetni, pihenni, tavaly tavasszal meglepően sok zene is született. Ezekből néhányat még akkor el is tudtunk játszani a Magyar Rádió márványtermében a Klasszikus és jazz című sorozat keretében. Rengeteget dolgoztam Dunaegyházánál, a telkünkön is, és Rohmann Dittával, a csellista kollégámmal online is születtek közös szerzemények. Közben a Müpa is kihozta végre a 2018-ban megrendezett, nyolc kamerával felvett Szőke Szabolcs: Dialógus című koncertünket. Akkor voltam hetvenéves, azokkal a zenészekkel léptem fel, akikkel az utolsó években dolgoztam, köztük olaszokkal is. Ők a történeteimben is szerepelnek. Sajnos nem mindenkit tudtam meghívni, így is tizennégyen voltunk a színpadon. Olyan jól összejött minden, hogy megmondom őszintén, elsírtam magam, mikor visszanéztem: lehet, hogy ez ilyen jó volt? Az is motiválhatott az írásban, hogy nemrégiben szembesültem egy betegségemmel is. Súlyosan érintett, amikor megtudtam, és úgy éreztem, még az utolsó pillanatban össze kell szednem a dolgokat. Remélem, hogy majd kijövök belőle. Huszonöt kis bejegyzés volt meg, amikor Dragomán György szólt, hogy mindenképpen könyvben gondolkozzam. Onnantól kéziratban folytattam, hetvenkettőig.

MN: Mért pont hetvenkettő?

SZSZ: Tavaly voltam hetvenkét éves. Persze írhattam volna többet is, de eleve így lőttem be, így most az egész 190 oldal, ebben a körülbelül harmincoldalas képanyag is benne van. Ezek többnyire az én grafikáim, amelyeket még a hetvenes évek második felében, a nyolcvanas évek elején a Kolinda és a Makám zenekar nyugat-európai turnéinak kisebb-nagyobb leállásaikor csináltam. A nagyobbik fiam, Dániel fotóiból és festményeiből is került be néhány, van pár privát fotó is.

 
Fotó: Sióréti Gábor

MN: Tőled tudom, hogy egy ideig a Magvető is képben volt, mint lehetséges kiadó. Mégsem náluk, hanem egy kis kiadónál jelent meg a könyv.

SZSZ: Spiró György ajánlotta az írásaimat a Magvetőnek, az ő javaslatára küldtem el nekik a kéziratot is. Aztán kaptam egy levelet, hogy nagyobb történelmi távlatba kitágítva érdekelné őket mindez, mert úgy beleférne a Tények és tanúk című sorozatukba.

MN: Talán tényleg érdekes lett volna egy ilyen áttekintés. Kisgyerekkor az ötvenes években, vidéken, a hatvanas évek végét már pesti nagykamaszként élted meg, aztán jöttek a nyolcvanas évek, hogy eltöröljék a hetveneseket, és jött a rendszerváltás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.