„Nem ismerünk pontosabb definíciót annál, amit Esterházy Péter, alaptanterven kívüli magyar író mondott”

  • narancs.hu
  • 2020. február 20.

Sorköz

Így reagált a Szépírók Társasága Demeter Szilárd nyilatkozatára.

A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója interjút adott a Pesti Hírlapnak, amelyben egyebek mellett kifejtette a véleményét arról, hogy  mi tart „magyar irodalmi műnek” és kit tart „magyar írónak”. Demeter Szilárd szerint: „Egyetlen definíciót tudok adni a magyar irodalmi művekre nézvést: az a magyar író, aki magyar olvasónak, magyarul ír művet és azt szeretné, hogy száz év múlva magyarul olvassák ugyanazt a művet, az az én számomra nemzeti kultúrában gondolkodik. Tehát nem exportban."

Noha nem nevezi meg Demetert a Szépírók Társasága szerdán kiadott „Közlemény helyett” című szövege egyértelműen a PIM vezetőjének szavaira reflektál. Ezt írják:

„A Szépírók Társasága szerint érdekes elmejáték azon merengeni, ki számít magyar írónak. A magunk részéről e játékban nem kívánunk részt venni, annál is inkább, mert nem ismerünk pontosabb definíciót annál, amit Esterházy Péter, alaptanterven kívüli magyar író mondott: „Ha pedig valaki író és magyarul ír, az magyar író”.

Nem ismerünk „exportra termelő” kortárs magyar írót. Az utolsó ilyen talán Orczy Emma bárónő volt, A Vörös Pimpernel című regény szerzője. Nincs vele bajunk, és elég régen történt.

A további értelmetlen vitákat elkerülendő, megadnánk még egy definíciót: „Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak.” Ezt meg Illyés Gyula mondta, aki szintén kimaradt a középiskolai tantervből."

Borítókép: MTI / Esterházy Péter 2012-ben, a 82. Ünnepi Könyvhét rendezvényén Egerben

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)