A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója interjút adott a Pesti Hírlapnak, amelyben egyebek mellett kifejtette a véleményét arról, hogy mi tart „magyar irodalmi műnek” és kit tart „magyar írónak”. Demeter Szilárd szerint: „Egyetlen definíciót tudok adni a magyar irodalmi művekre nézvést: az a magyar író, aki magyar olvasónak, magyarul ír művet és azt szeretné, hogy száz év múlva magyarul olvassák ugyanazt a művet, az az én számomra nemzeti kultúrában gondolkodik. Tehát nem exportban."
Noha nem nevezi meg Demetert a Szépírók Társasága szerdán kiadott „Közlemény helyett” című szövege egyértelműen a PIM vezetőjének szavaira reflektál. Ezt írják:
„A Szépírók Társasága szerint érdekes elmejáték azon merengeni, ki számít magyar írónak. A magunk részéről e játékban nem kívánunk részt venni, annál is inkább, mert nem ismerünk pontosabb definíciót annál, amit Esterházy Péter, alaptanterven kívüli magyar író mondott: „Ha pedig valaki író és magyarul ír, az magyar író”.
Nem ismerünk „exportra termelő” kortárs magyar írót. Az utolsó ilyen talán Orczy Emma bárónő volt, A Vörös Pimpernel című regény szerzője. Nincs vele bajunk, és elég régen történt.
A további értelmetlen vitákat elkerülendő, megadnánk még egy definíciót: „Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak.” Ezt meg Illyés Gyula mondta, aki szintén kimaradt a középiskolai tantervből."
Borítókép: MTI / Esterházy Péter 2012-ben, a 82. Ünnepi Könyvhét rendezvényén Egerben
