Demeter Szilárd folytatja ámokfutását

  • narancs.hu
  • 2020. február 19.

Fekete Lyuk

Joggal tolom ki.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója szép, hosszú, gondolatgazdag interjút adott a Pesti Hírlapnak, és ha már szép, hosszú, gondolatgazdag interjút adott a Pesti Hírlapnak Demeter Szilárd, akkor definiálta a magyar irodalmi műveket, azt, hogy ki a magyar író, és hirtelenjében azt is megosztotta a publikummal, mit akarjon egy magyar író a magyar olvasótól.

"Egyetlen definíciót tudok adni a magyar irodalmi művekre nézvést: az a magyar író, aki magyar olvasónak, magyarul ír művet és azt szeretné, hogy száz év múlva magyarul olvassák ugyanazt a művet, az az én számomra nemzeti kultúrában gondolkodik. Tehát nem exportban."

Vannak viszont nem magyar írók. Ők bizony mások.

"Csak magyarul írnak, mert nem tudnak más nyelven írni. De nem a magyar olvasókat akarják megszólítani. Ezzel nekem nincs bajom, de úgy gondolom, hogy ezekre az írókra közpénzt nem érdemes szánni."

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, szép, hosszú, gondolatgazdag interjút adott a minap a Demokratának is, és ha már szép, hosszú, gondolatgazdag interjút adott a Demokratának, sietett az "LMBTQ-ideológiát hirdető író" helyes kezelési módját is közölni.

"Azt az írót viszont, aki LMBTQ-ideológiát hirdet, és látszik, hogy az "újbeszél" komisszárjaként próbál a nemzeti kultúra létére törni, én is joggal tolom ki mindenféle párbeszédből."

Demeter Szilárd, aki tehát öndefiníciója szerint az az embber, aki "joggal tol ki", szólt egy-két keresetlen szót azokhoz is, akikkel ő, tehát Demeter még úgy is szívesen leülne beszélgetni, hogy amúgy messziről elkerülné őket:

ha olyan "hülyeségekkel állnak elő, páros lábbal rúgom ki őket, mert felesleges dolgokra mostanság nagyon kevés az időm“.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.