Járványhelyzet a közkönyvtárakban

Olvasólámpával a viharban

Sorköz

A járvány megmutatta, hogy nagy igény van a közkönyvtárak szolgáltatásaira, és azt is, hogy fontos a szerepük a kulturális közösségszervezésben. Csakhogy az önkormányzatok bevételeinek csökkenése és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése érzékenyen érintette az intézményeket.

Az utóbbi években világszerte átalakul a közkönyvtárak szerepe és helye a társadalmakban. „A korábbi gyűjteménycentrikus könyvtárak egyre inkább átalakulnak befogadó könyvtárakká. Fontos közösségi helyek lesznek: bárki előtt nyitva állnak, mindenkinek egyenlő esélyt kínálnak a hasznos időtöltésre, tájékozódásra, új tudás megszerzésére, találkozásra” – mondja Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) elnöke, hozzátéve, hogy az évi 20 millió személyes látogatás mindenképpen igazolja, hogy a települések életében a könyvtárak fontos hellyé váltak.

Ugyanannyit dolgozunk

A könyvtárak a helyben használat mellett a digitalizálással és az elektronikus dokumentumok internetes elérésének elősegítésével egyfajta aggregátorszerepet is betöltenek, és a kulturális közösségszervező funkciójuk is felértékelődött. Feladatuk az olvasóvá nevelés, az oktatás támogatása is. Kiss Gábor, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) alelnöke, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója kiemeli, hogy a kapcsolattartás a közoktatással a települési könyvtárak egyik kiemelt feladata, a közkönyvtárat használók több mint 40 százaléka iskoláskorú. Az utóbbi években rengeteg energiát öltek a könyvtárosok a gyerekek elérésébe, s ez a statisztikában is megmutatkozik, ugyanis az évtizedes csökkenés után az utóbbi négy évben sikerült valamelyest emelni a 14 év alatti beiratkozók számát. Istók Anna, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ igazgatóhelyettese azt mondja, hogy a kamaszok korosztálya, akikről azt hisszük, hogy teljesen elvesztették az érdeklődésüket az olvasás iránt, kreatív programokkal igenis megszólíthatók: Gödöllőn ilyen volt például az Olvasók Diadala nevű program, de Egerben, Cegléden, Szegeden és számos más könyvtárban is indultak kifejezetten a korosztályt megszólító programok.

A legtöbb könyvtár az internethasználatot illetően is edukálja olvasóit, többek közt az idősebb korosztálynak nyújt kurzusokat ahhoz, hogy bevezesse őket a digitális írástudásba. „Fontos ki­emelni azonban, hogy még mindig népszerű a hagyományos kölcsönzés, a járványos időszak rá is erősített erre” – magyarázza az MKE elnökhelyettese. A KSH adatai is tükrözik a növekedést: a könyvtári tagok lakosságon belüli aránya 2000-ben 18,6 százalék volt, 2006 és 2015 között alig érte el átlagban a 13 százalékot, 2019-ben viszont a lakosság 20 százaléka, azaz minden ötödik lakos beiratkozott tagja volt valamelyik könyvtárnak. Ráadásul a könyvtárat használók száma meghaladja a beiratkozottakét, hiszen számtalan olyan szolgáltatás van, amely ingyenesen, beiratkozás nélkül is igénybe vehető.

 

Csak elvitelre (átvevőpont, Szabó Ervin Könyvtár). Fotó: Németh Dániel  

Míg az interneten elérhető dokumentumok számának növekedésével a helyben használat kimutathatóan csökkent, addig a könyvtárak távoli eléréssel működő szolgáltatásait egyre többen veszik igénybe. De közben a kölcsönzéseknek is maradt közönsége: 2018-ig volt ugyan egy enyhe ütemű csökkenés, 2019-ben viszont nőtt a kölcsönzött dokumentumok száma. A könyvtárak közösségi térré válása viszont robbanásszerű változást hozott: a könyvtári programok látogatóinak száma 2019-re a korábbiak háromszorosára nőtt. A kurzusok, tematikus klubok, író-olvasó találkozók, koncertek révén a könyvtár nyüzsgő, élettel teli közösségi térré alakult. A gödöllői könyvtárban például 19 különböző klub működik, olvasóteraszt, irodalmi kávézót és közösségi irodát is kialakítottak. Van tizenöt önkéntesük, olvasók és könyvtárosok vegyesen, akik önszorgalomból, a jelenleg nehéz helyzet ellenére továbbra is szervezik és vezetik a csoportokat, tartják a programokat, amelyek természetesen mindenkinek ingyenesek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk