Járványhelyzet a közkönyvtárakban

Olvasólámpával a viharban

Sorköz

A járvány megmutatta, hogy nagy igény van a közkönyvtárak szolgáltatásaira, és azt is, hogy fontos a szerepük a kulturális közösségszervezésben. Csakhogy az önkormányzatok bevételeinek csökkenése és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése érzékenyen érintette az intézményeket.

Az utóbbi években világszerte átalakul a közkönyvtárak szerepe és helye a társadalmakban. „A korábbi gyűjteménycentrikus könyvtárak egyre inkább átalakulnak befogadó könyvtárakká. Fontos közösségi helyek lesznek: bárki előtt nyitva állnak, mindenkinek egyenlő esélyt kínálnak a hasznos időtöltésre, tájékozódásra, új tudás megszerzésére, találkozásra” – mondja Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) elnöke, hozzátéve, hogy az évi 20 millió személyes látogatás mindenképpen igazolja, hogy a települések életében a könyvtárak fontos hellyé váltak.

Ugyanannyit dolgozunk

A könyvtárak a helyben használat mellett a digitalizálással és az elektronikus dokumentumok internetes elérésének elősegítésével egyfajta aggregátorszerepet is betöltenek, és a kulturális közösségszervező funkciójuk is felértékelődött. Feladatuk az olvasóvá nevelés, az oktatás támogatása is. Kiss Gábor, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) alelnöke, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója kiemeli, hogy a kapcsolattartás a közoktatással a települési könyvtárak egyik kiemelt feladata, a közkönyvtárat használók több mint 40 százaléka iskoláskorú. Az utóbbi években rengeteg energiát öltek a könyvtárosok a gyerekek elérésébe, s ez a statisztikában is megmutatkozik, ugyanis az évtizedes csökkenés után az utóbbi négy évben sikerült valamelyest emelni a 14 év alatti beiratkozók számát. Istók Anna, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ igazgatóhelyettese azt mondja, hogy a kamaszok korosztálya, akikről azt hisszük, hogy teljesen elvesztették az érdeklődésüket az olvasás iránt, kreatív programokkal igenis megszólíthatók: Gödöllőn ilyen volt például az Olvasók Diadala nevű program, de Egerben, Cegléden, Szegeden és számos más könyvtárban is indultak kifejezetten a korosztályt megszólító programok.

A legtöbb könyvtár az internethasználatot illetően is edukálja olvasóit, többek közt az idősebb korosztálynak nyújt kurzusokat ahhoz, hogy bevezesse őket a digitális írástudásba. „Fontos ki­emelni azonban, hogy még mindig népszerű a hagyományos kölcsönzés, a járványos időszak rá is erősített erre” – magyarázza az MKE elnökhelyettese. A KSH adatai is tükrözik a növekedést: a könyvtári tagok lakosságon belüli aránya 2000-ben 18,6 százalék volt, 2006 és 2015 között alig érte el átlagban a 13 százalékot, 2019-ben viszont a lakosság 20 százaléka, azaz minden ötödik lakos beiratkozott tagja volt valamelyik könyvtárnak. Ráadásul a könyvtárat használók száma meghaladja a beiratkozottakét, hiszen számtalan olyan szolgáltatás van, amely ingyenesen, beiratkozás nélkül is igénybe vehető.

 

Csak elvitelre (átvevőpont, Szabó Ervin Könyvtár). Fotó: Németh Dániel  

Míg az interneten elérhető dokumentumok számának növekedésével a helyben használat kimutathatóan csökkent, addig a könyvtárak távoli eléréssel működő szolgáltatásait egyre többen veszik igénybe. De közben a kölcsönzéseknek is maradt közönsége: 2018-ig volt ugyan egy enyhe ütemű csökkenés, 2019-ben viszont nőtt a kölcsönzött dokumentumok száma. A könyvtárak közösségi térré válása viszont robbanásszerű változást hozott: a könyvtári programok látogatóinak száma 2019-re a korábbiak háromszorosára nőtt. A kurzusok, tematikus klubok, író-olvasó találkozók, koncertek révén a könyvtár nyüzsgő, élettel teli közösségi térré alakult. A gödöllői könyvtárban például 19 különböző klub működik, olvasóteraszt, irodalmi kávézót és közösségi irodát is kialakítottak. Van tizenöt önkéntesük, olvasók és könyvtárosok vegyesen, akik önszorgalomból, a jelenleg nehéz helyzet ellenére továbbra is szervezik és vezetik a csoportokat, tartják a programokat, amelyek természetesen mindenkinek ingyenesek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.