Járványhelyzet a közkönyvtárakban

Olvasólámpával a viharban

Sorköz

A járvány megmutatta, hogy nagy igény van a közkönyvtárak szolgáltatásaira, és azt is, hogy fontos a szerepük a kulturális közösségszervezésben. Csakhogy az önkormányzatok bevételeinek csökkenése és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése érzékenyen érintette az intézményeket.

Az utóbbi években világszerte átalakul a közkönyvtárak szerepe és helye a társadalmakban. „A korábbi gyűjteménycentrikus könyvtárak egyre inkább átalakulnak befogadó könyvtárakká. Fontos közösségi helyek lesznek: bárki előtt nyitva állnak, mindenkinek egyenlő esélyt kínálnak a hasznos időtöltésre, tájékozódásra, új tudás megszerzésére, találkozásra” – mondja Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) elnöke, hozzátéve, hogy az évi 20 millió személyes látogatás mindenképpen igazolja, hogy a települések életében a könyvtárak fontos hellyé váltak.

Ugyanannyit dolgozunk

A könyvtárak a helyben használat mellett a digitalizálással és az elektronikus dokumentumok internetes elérésének elősegítésével egyfajta aggregátorszerepet is betöltenek, és a kulturális közösségszervező funkciójuk is felértékelődött. Feladatuk az olvasóvá nevelés, az oktatás támogatása is. Kiss Gábor, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) alelnöke, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója kiemeli, hogy a kapcsolattartás a közoktatással a települési könyvtárak egyik kiemelt feladata, a közkönyvtárat használók több mint 40 százaléka iskoláskorú. Az utóbbi években rengeteg energiát öltek a könyvtárosok a gyerekek elérésébe, s ez a statisztikában is megmutatkozik, ugyanis az évtizedes csökkenés után az utóbbi négy évben sikerült valamelyest emelni a 14 év alatti beiratkozók számát. Istók Anna, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ igazgatóhelyettese azt mondja, hogy a kamaszok korosztálya, akikről azt hisszük, hogy teljesen elvesztették az érdeklődésüket az olvasás iránt, kreatív programokkal igenis megszólíthatók: Gödöllőn ilyen volt például az Olvasók Diadala nevű program, de Egerben, Cegléden, Szegeden és számos más könyvtárban is indultak kifejezetten a korosztályt megszólító programok.

A legtöbb könyvtár az internethasználatot illetően is edukálja olvasóit, többek közt az idősebb korosztálynak nyújt kurzusokat ahhoz, hogy bevezesse őket a digitális írástudásba. „Fontos ki­emelni azonban, hogy még mindig népszerű a hagyományos kölcsönzés, a járványos időszak rá is erősített erre” – magyarázza az MKE elnökhelyettese. A KSH adatai is tükrözik a növekedést: a könyvtári tagok lakosságon belüli aránya 2000-ben 18,6 százalék volt, 2006 és 2015 között alig érte el átlagban a 13 százalékot, 2019-ben viszont a lakosság 20 százaléka, azaz minden ötödik lakos beiratkozott tagja volt valamelyik könyvtárnak. Ráadásul a könyvtárat használók száma meghaladja a beiratkozottakét, hiszen számtalan olyan szolgáltatás van, amely ingyenesen, beiratkozás nélkül is igénybe vehető.

 

Csak elvitelre (átvevőpont, Szabó Ervin Könyvtár). Fotó: Németh Dániel  

Míg az interneten elérhető dokumentumok számának növekedésével a helyben használat kimutathatóan csökkent, addig a könyvtárak távoli eléréssel működő szolgáltatásait egyre többen veszik igénybe. De közben a kölcsönzéseknek is maradt közönsége: 2018-ig volt ugyan egy enyhe ütemű csökkenés, 2019-ben viszont nőtt a kölcsönzött dokumentumok száma. A könyvtárak közösségi térré válása viszont robbanásszerű változást hozott: a könyvtári programok látogatóinak száma 2019-re a korábbiak háromszorosára nőtt. A kurzusok, tematikus klubok, író-olvasó találkozók, koncertek révén a könyvtár nyüzsgő, élettel teli közösségi térré alakult. A gödöllői könyvtárban például 19 különböző klub működik, olvasóteraszt, irodalmi kávézót és közösségi irodát is kialakítottak. Van tizenöt önkéntesük, olvasók és könyvtárosok vegyesen, akik önszorgalomból, a jelenleg nehéz helyzet ellenére továbbra is szervezik és vezetik a csoportokat, tartják a programokat, amelyek természetesen mindenkinek ingyenesek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.