Könyv

Sötét kockák

Szöllősi Mátyás: Illegál

  • P. Szabó Dénes
  • 2021. március 17.

Sorköz

A szerző szereti a súlyos történeteket – erről már három prózakötete is tanúskodik. A 2016-os Váltóáram párkapcsolati és szülő-gyerek viszonyokat feszegetett, benne a másság kérdésével, a 2018-as Simon Péter a bűn és a bevándorlás témakörét járta körül. Az Illegál szintén a bűn témáját vizsgálja, immár jóval érettebb hangon.

A két kisregényt tartalmazó kötet hangulata kifejezetten komor, Szöllősi a korábbiaknál is sötétebb színekkel festette meg a fővárost, talán csak a Simon Péter zárlata volt ennyire baljós hangulatú. Az első kisregény, a Vendégjáték erősen indít, pár oldal után már az éjszínű fővárost átszelő autóban és az ügyvédként dolgozó főhős tudatában vagyunk, ahol csak úgy sisteregnek a gondolatok. Az ügyvédnek ugyanis egyszerre három feladatot kell teljesítenie: egyrészt megbízást kap, hogy rohanjon el a Gyorskocsi utcai fogdába, mivel a főnöke egy ismerősének fiát emberölés gyanújával őrizetbe vették, másrészt meg kell látogatnia a klinikán betegeskedő apját, miközben érdemes lenne találkoznia a barátnőjével is, akivel nem éppen fényes a viszonya.

Ez az intenzív kezdés beszippant, megyünk a hőssel az úton, aki aztán véletlenül elüt egy idős embert, a sztori pedig leáll. Méghozzá oldalakra. Amivel persze nem lenne gond, hiszen a mű befejeztével minden értelmet nyer (lezárulni viszont nem fog), első olvasásra azonban úgy érezhetjük, mintha az író, a főhőshöz hasonlóan, tövig nyomta volna a féket. Az ügyvéd ezután ugyanis az öreggel diskurál hosszan bűntudatról, családról, párkapcsolatról, miközben az elbeszélő is megkérdezi magától: „Fogalmam sincs, ezekre a kérdésekre minek válaszolok, de közben izgat, hogy hová juthatunk el.” Az intermezzo után aztán hamarosan a fogdában, és egy újabb rendhagyó dramaturgiai pontnál találjuk magunkat: a szerző Váltóáram című kötetéből ismerős, szintén Vendégjáték című történetet meséli újra; abban egy roma származású zongoristát ért atrocitás egy rózsadombi villában tartott estélyen. A mostani könyvben azonban a szerző a zenész történetét egy ponton új irányba tereli. A kihallgatási jelenet három síkon mozog: egyrészt ott vagyunk a fogdában, másrészt a vallomás visszavisz a bűncselekmény estéjére a rózsadombi villába, miközben az ügyvéd tudatába is bele-belepillantunk, aki a saját személyes megéléseit, reflexióit és érzelmeit kapcsolja össze a gyanúsított történetével, hogy aztán mindez egy végső pontban kulmináljon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?