Könyv

Sötét kockák

Szöllősi Mátyás: Illegál

  • P. Szabó Dénes
  • 2021. március 17.

Sorköz

A szerző szereti a súlyos történeteket – erről már három prózakötete is tanúskodik. A 2016-os Váltóáram párkapcsolati és szülő-gyerek viszonyokat feszegetett, benne a másság kérdésével, a 2018-as Simon Péter a bűn és a bevándorlás témakörét járta körül. Az Illegál szintén a bűn témáját vizsgálja, immár jóval érettebb hangon.

A két kisregényt tartalmazó kötet hangulata kifejezetten komor, Szöllősi a korábbiaknál is sötétebb színekkel festette meg a fővárost, talán csak a Simon Péter zárlata volt ennyire baljós hangulatú. Az első kisregény, a Vendégjáték erősen indít, pár oldal után már az éjszínű fővárost átszelő autóban és az ügyvédként dolgozó főhős tudatában vagyunk, ahol csak úgy sisteregnek a gondolatok. Az ügyvédnek ugyanis egyszerre három feladatot kell teljesítenie: egyrészt megbízást kap, hogy rohanjon el a Gyorskocsi utcai fogdába, mivel a főnöke egy ismerősének fiát emberölés gyanújával őrizetbe vették, másrészt meg kell látogatnia a klinikán betegeskedő apját, miközben érdemes lenne találkoznia a barátnőjével is, akivel nem éppen fényes a viszonya.

Ez az intenzív kezdés beszippant, megyünk a hőssel az úton, aki aztán véletlenül elüt egy idős embert, a sztori pedig leáll. Méghozzá oldalakra. Amivel persze nem lenne gond, hiszen a mű befejeztével minden értelmet nyer (lezárulni viszont nem fog), első olvasásra azonban úgy érezhetjük, mintha az író, a főhőshöz hasonlóan, tövig nyomta volna a féket. Az ügyvéd ezután ugyanis az öreggel diskurál hosszan bűntudatról, családról, párkapcsolatról, miközben az elbeszélő is megkérdezi magától: „Fogalmam sincs, ezekre a kérdésekre minek válaszolok, de közben izgat, hogy hová juthatunk el.” Az intermezzo után aztán hamarosan a fogdában, és egy újabb rendhagyó dramaturgiai pontnál találjuk magunkat: a szerző Váltóáram című kötetéből ismerős, szintén Vendégjáték című történetet meséli újra; abban egy roma származású zongoristát ért atrocitás egy rózsadombi villában tartott estélyen. A mostani könyvben azonban a szerző a zenész történetét egy ponton új irányba tereli. A kihallgatási jelenet három síkon mozog: egyrészt ott vagyunk a fogdában, másrészt a vallomás visszavisz a bűncselekmény estéjére a rózsadombi villába, miközben az ügyvéd tudatába is bele-belepillantunk, aki a saját személyes megéléseit, reflexióit és érzelmeit kapcsolja össze a gyanúsított történetével, hogy aztán mindez egy végső pontban kulmináljon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.