Interjú

„Pál és Philip”

Emmanuel Carrère író

Sorköz

Az Isten országa című könyvében az első keresztények nyomába ered, de saját megtéréséről, buzgó katolikusként töltött évei­ről is részletesen beszámol. Hitről és hitetlenségről, szexuális fantáziákról, egy magyar hadifogolyról és Houellebecq-ről is beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Egy vacsorával indul a könyv: ülnek a Visszajárók című francia tévésorozat alkotóival, iszogatnak és ön eldicsekszik, hogy az első keresztényekről ír éppen. Azon a könyvön dolgozik, amelyet a sorozat írása miatt hanyagolt el.

Emmanuel Carrère: Azért az első évad nagy részét én írtam, imádtam csinálni, de aztán egyre többen kezdtek beleavatkozni a tévécsatorna részéről, egyre többen akartak dönteni a fejünk fölött. Eljött a pont, amikor úgy éreztem, több kedvem van egymagam írni valamit, mint egy ekkora csapat tagjaként.

MN: Az eredeti elképzelése az volt, hogy részt vesz egy Szent Pál nyomában címmel meghirdetett tengeri körúton, hogy kikérdezve a résztvevőket, feltérképezze, hogy mi lett az első keresztények hitéből kétezer évvel később.

EC: Először dokumentarista módon terveztem feldolgozni mindezt, aztán hirtelen felrémlett, hogy én magam is buzgó keresztényként éltem húsz évvel korábban. Megpróbáltam visszaemlékezni, hogy mit gondoltam, miben hittem életemnek abban a korszakában. Azt gondoltam, ez talán izgalmasabb nézőpont, mint kívülállóként másokat faggatni.

MN: Meddig tartott a hívő korszaka?

EC: Közel három évig. Éles kanyar volt, egy hirtelen és határozott váltás, de nem volt végpontja. Nem úgy történt, hogy egyszer csak eldöntöttem, hogy innentől ateista vagyok. Így bár hívőnek már nem tartom magam, kereszténynek igen, a mai napig. Már nem hiszek például a katolikus dogmában, de nagyon közel érzem magamhoz az evangélium szavait. És olykor olyan gondolatokat dédelgetek, hogy talán jobb keresztény lettem így.

Emmanuel Carr?re, 2020

 
Fotó: Europress Fotóügynökség

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.