Rakovszky Zsuzsa lett az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa

Sorköz

De díjazták Győri Lászlót, Milbacher Róbertet, Bényei Tamást, Darvasi Ferencet és posztumusz Reményi József Tamást is.

A Vita élő időben című verseskötetéért, valamint teljes életművéért Rakovszky Zsuzsa kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat.

A fődíjas mellett Győri László, Milbacher Róbert, Bényei Tamás, Darvasi Ferenc és Reményi József Tamás (posztumusz) részesült elismerésben, négy különböző kategóriában.

A díjakat május 6-án adják át a Magyar Zene Házában, a zenei Artisjus-díjakkal együtt – közölte a szerzői egyesület.

 Az Artisjus 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egyik kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. Az irodalmi elismeréseket odaítélő vezetőség döntését irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság készíti elő, ebben idén Báger Gusztáv, Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Szilágyi Zsófia, valamint Szörényi László vett részt.

"Rakovszky dédelgeti a múltat, mégsem nosztalgiázik, tárgyszerűen bánik a jelennel, mégsem tárgyias, tisztán látja a jelenből következő jövőt, mégsem rémüldözik"

– írta laudációjában Grecsó Krisztián.

Láncra vert eső című kötetéért Győri László kap Artisjus-díjat költészet alkategóriában. "Egy egész élet történetét és tudását sűrítette ezekbe a versekbe. Mintha azt üzenné az olvasónak: lehet, hogy a költészet halott, de múltában is örökké való" – írta a díjazott kötetről Báthori Csaba.

Milbacher Róbert Keserű víz című regényéért kapja idén a próza alkategóriában az Artisjus-díjat. "Milbacher a történelmi regények sajátos változatát teremtette meg. E regény útkeresése reményt sugall, hogy közönségét újabb regényvariációval fogja elkápráztatni" – méltatta a díjazott családregényét Margócsy István.

Bényei Tamás Az angol irodalom története könyvsorozat 1930-tól napjainkig 1-2. rész címet viselő tanulmányköteteinek elismeréseként részesül a díjban. "A kötet egyszerre szól az angol irodalomban járatosakhoz és járatlanokhoz, izgalmas és mély értelmezéseivel mutatva meg, mennyivel több a koncepciózus irodalomtörténet szócikkek összességénél" – írta méltatásában Szilágyi Zsófia.

Reményi József Tamás és Darvasi Ferenc Mindig volt egy szigetem című kötete kap idén Artisjus-díjat esszé kategóriában. "A Mindig volt egy szigetem cím fejezi ki leginkább Reményi József Tamás kulturális otthontalanságérzetének elemi otthonosságigényét. A szerkesztő Darvasi Ferenc által készített életinterjúkötet otthonosságot jelentő sziget lesz mindenkinek, aki olvassa" – írja laudációjában Bazsányi Sándor.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.