Tíz éve könyvben szólalt meg a rendszerváltás miniszterelnöke, Németh Miklós. A könyvet Oplatka András újságíró jegyezte, Németh neki mondta tollba az életét. Erről szóló cikkünket vesszük elő az Ásatás rovatban.
Magyarországon 1945 után előírták a fasiszta és szovjetellenes művek beszolgáltatását, a kötelezettség magánszemélyekre is vonatkozott. A teljes címlista nem mindenhová jutott el, de országosan 5-600 ezer könyvet gyűjtöttek be.
Szerdán a berlini közönség is megismerheti A fiúk országa szerzőjét.
Bírálta a szigorú abortusztilalmat, a demokrácia tömegélményén dolgozott, és igazi szociáldemokrata volt, akit a kommunisták álnokul szélsőjobboldalisággal vádoltak. Végre megjelent Kéthly Anna életrajza is, amiről Antoni Rita írt az Olvasni muszáj sorozatban.
A viktoriánus kor szűzi erkölcsi viszonyai között nem jelenhetett meg Oscar Wilde egyetlen regénye az eredeti formájában. Magyarul épp tíz éve adták ki a cenzúrázatlan változatot. Bori Erzsébet cikkét ástuk elő ezen a héten.
Ez Sally Rooney negyedik regénye. Az írónak a Normális emberek hozta meg az elismerést.
Miért érdemes (újra) elolvasni Péterfy Gergely Kitömött barbár című regényét? Erre a kérdésre is választ ad Ács Pál 2015-ös, kiváló cikke, amit most Ásatás című sorozatunkban idézünk fel.
Tanárok, tisztviselők, majd írók – köztük Németh László – adományaiból kezdett működni a tanyai diákok otthona 1938-ban, és túlélt minden rendszerváltást.
Edith Eger példája megmutatja, hogy a legnehezebb helyzetben is dönthetünk az életünkről. A döntés című könyvről írt Zeck Julianna.
Bizonyára furcsa azt olvasni egy pedagógustól, hogy eltörölné a tankötelezettséget. Horn György márpedig ezen a véleményen volt az AKG 30. évében készült interjúnkban, és azt is elmondta, miért.
Megszólalni egy drámában könnyebb a színésznek, mint kiállni egy verssel, mégis érdemes, mert van közönség.
