Németül is megjelent Krusovszky Dénes bemutatkozó prózakötete

  • narancs.hu
  • 2024. március 7.

Sorköz

Szerdán a berlini közönség is megismerheti A fiúk országa szerzőjét.

Éppen tíz éve jelent meg A fiúk országa, ami azért is jelentős eseménynek számított az irodalmi életben, mert a költőként ismert Krusovszky Dénes – aki két évvel azelőtt szokatlanul fiatalon a József Attila-díjat is elnyerte – láthatóan „teljes fegyverzetben”, érett novellistaként lépett az olvasók elé. A szerző, aki egyben kollégánk, a Magyar Narancs újságírója, ezután publikálta Akik már nem leszünk sosem című regényét, tavaly pedig megjelent a Levelek nélkül.

A könyv most Das Land der Jungen címen jelent meg németül Terézia Mora fordításában. A kiadás szép külcsíne annak köszönhető, hogy az Aufbau Verlage Die Andere Bibliothek sorozatában jelent meg. Ebben a sorozatban a kiadó évente mindössze 12 kötetet publikál, de elkészítésükre nagy figyelmet fordít.

 
A fiúk országa német kiadása
Fotó: Aufbau Verlage
 

 

„Krusovszky Dénes bemutatja szereplői életének fordulópontjait, amikben a szerelem együtt jár a szégyennel, a kétségbeesés és a szomorúság az erőszakkal, a gúny a büszkeséggel” – olvasható a fülszövegben.

A novelláskötetről Deutschlandfunk német közszolgálati rádióban is szó esett. A műsorban realisztikus stílusa miatt „a magyar Jonathan Franzen”-nek nevezték Krusovszkyt, és kiemelték éles megfigyelőképességét.

„Első pillantásra ezeknek a történeteknek nincs közük Krusovszky szülőhazájának politikai jelenéhez. Azonban a férfikarakterek törékenysége éles kontrasztot képeznek ahhoz a paternalista férfiideálhoz képest, ami Orbán Viktor Magyarországán jellemző.”

A könyv bemutatója március 13-án szerdán 19 órakor lesz a berlini Literaturhausban. Az eseményen Krusovszky Dénes, a fordító és a kiadó szerkesztője vesz részt.

 

 

A fiúk országa tíz éve a hazai kritikusoknál is nagyszerű fogadtatásban részesült. Az Élet és Irodalom szerzője így írt róla: „Valamivel több mint kétszáz oldalon kilenc, nagyjából azonos terjedelmű elbeszélés, mindegyikük kivétel nélkül emlékezetes írás (...). Mindegyik itt olvasható elbeszélés legvégén ott marad valamilyen rejtély az olvasó számára, valamiféle lebegésben és lezáratlanságban végződnek ezek az írások, az elbeszélő a legutolsó pillanatban mindig magára hagyja a befogadót. (...) És noha ezek hatalmas, klasszikusan komor kérdések, A fiúk országa mindent összevetve mégsem komor olvasmány, az esendőség, a részvét, a bennelét, a szövegekbe foglalt irónia, legfelül pedig az írói mesterség eszközeinek hibátlan birtoklása megemeli ezeket az írásokat, kioldja belőlük a pátoszt vagy a túlzó tragizálást. Katarzis van, kétségbeesés nincs, és ennyi tökéletesen elég.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.