17 külföldivel kezdődött a Fradi-Felcsút rangadó, de később romlott az arány

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 29.

Sport

A NER két kirakatklubja továbbra sem igazán bízik a magyar gógyiban, pedig a Puskás Akadémia elvileg főleg fiatalokat nevel.

Vasárnap este lejátszották a magyar első osztályú labdarúgó bajnokság csúcsrangadóját, az FTC–Puskás Akadémia meccset, az ismertebb neveket használva a Fradi–Felcsút párosítást a Groupama Arénában. Bár a közmédia és a Nemzeti Sport is próbálta hangsúlyozni, hogy ez bizony tényleg nagyon-nagyon nagy meccs, hiszen a tabella első két helyezettje játszik egymás ellen, a 24 ezres stadionban tartott meccset így is csak nagyjából tízezer ember választotta vasárnap esti programnak – ez persze magyar, de régiós szinten is kiemelkedő nézőszám –, viszont

a NER két messze legtöbb kegyet és közpénz jellegét elvesztett közpénzt kapó fociklubja nem akármivel lepte meg az országot: a 22 pályára lépő focistából összesen 17 volt a külföldi. 

Logikus lenne, hogy a nemzetközi szintre készülő Fradi nem adott helyet magyarországi focistáknak, de meglepő módon épp a budapesti klub állt jobban ebben a mutatóban: összesen három magyar állampolgár kezdett, szemben a Felcsúttal, amelyben csak kettő. A Ferencváros becsületére legyen mondva, hogy érezte a verseny súlyát, és a 63. percben lecserélte Varga Barnabást és Gruber Zsombort, az ő helyükre külföldiek léptek pályára, úgyhogy a meccs második felében náluk már csak egy magyar focista játszott, ő a 33 éves kapus, Dibusz Dénes. A Varga helyére behozott brazil Saldanha egy perccel a beállása után rúgott is egy gólt 0-0-ás állásnál, hogy aztán a 76.-ban a másodikat, a 81.-ben pedig a harmadikat is megszerezze.

 
Igazán multikulti nap volt ez a vasárnapi! 

A Fradi a viszonylagos sikerekkel még magyarázhatja a dolgot, de az, hogy a Puskás Ferenc focilegenda nevét eltulajdonító Felcsút akadémiai csapatként pontosan miért többek közt két finn, egy svéd, egy svájci, gambiai és egy zöld-foki szigeteki (!) focista játszatott, azt nehéz megmagyarázni annak ismeretében, hogy csak tavaly 600 millió forintot kapott az akadémia tao-ból, és a klub kifejezetten a tehetséges magyar fiatalok gondozására jött létre. Aaz egyik pályán játszó magyar a válogatott Nagy Zsolt volt, aki már 31 éves, és nem úgy tűnik, hogy Orbán Viktor falujának büszke klubját csak ugródeszkaként használná. A vasárnapi kezdőben egyetlen focista volt, aki megfelelt az akadémiai csapat kívánt imidzsének, az pedig egy másik kapus, a 19 éves Pécsi Ármin. Gonoszak lennénk persze, ha nem jegyeznénk meg, hogy a Felcsút szeptember elején büszkélkedett el azzal, hogy végre sikerült értékesíteni egy játékost külföldre: ő a 22 éves Komáromi György, akit a magyarnál amúgy jelenleg valamivel gyengébb bajnokságba adtak el Szlovéniába, az NK Maribor játékosa lett. Az arányokat nézve persze nem kis teljesítmény, hiszen ahogy látható, az általuk nevelt focisták olyan sokszor a felcsúti egyesület felnőtt csapatáig sem jutnak el.

A Fradi-Felcsút egyébként 3-0 lett, a budapesti klub vezeti tabellát három ponttal megelőzve a Felcsútot.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.