A gyerekeket is megmotozták a zalai futballmeccsen

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 20.

Sport

A rendőrségi vizsgálat után a biztonságiak még levetették a Diósgyőr-szurkolók ruháit, cipőit, a büfé pedig szünetben árat emelt.

Felháborodtak a Diósgyőr szurkolói, mert Zalaegerszegen a rendőrség és a biztonsági szolgálat is nagyon aprólékosan átvizsgálta a ruházatukat, a cipőjüket is levetették velük – írja a Borsod24.

Mihelyt Zala megye székhelyét elérte a miskolci szurkolók busza, a rendőrök igazoltatták az utasokat, holmijukat átkutatták, és meg is motozták őket. Ezután rendőri felvezetéssel mehettek a stadionba, ahol a biztonsági személyzet ismét átvizsgált mindenkit. 

A DVTK szurkolói közösségének a Facebookon közzé tett bejegyzése szerint „az óriási rendőri készültség mellett a biztonsági személyzet is ránk volt kihegyezve. Ismételten megalázó módon lettünk átvizsgálva, nem csak mi, de a családos szurkolók is, akik gyermekeikkel érkeztek a mérkőzésre. Cipőinket, ruháinkat levetették velünk”.

Többen ezen az átvizsgáláson tudták meg, hogy például aprópénzt és napszemüveget sem szabad bevinni a zalaegerszegi stadionba.

Aztán mégis lett náluk aprópénz. 

„A büfében vásárolt italokért, az ott dolgozók, az árazás miatt (természetesen nehéz lett volna máshogy) aprópénzben adtak vissza, amit észlelt a security,

ezért a félidőben minden termék árát megemeltették, hogy ne kelljen vissza adni aprót”

– olvasható a bejegyzésben.

A motozásról videófelvétel is készült, ezen a narrátor néha nyomdafestéket nem tűrő szavai is hallhatók, de tényleg látszik, ahogy a biztonságiak levetetik a gyerekekkel is a cipőiket, hogy belenézzenek. 

A diósgyőri szurkolók nem értik, miért volt erre a megalázó eljárásra szükség. A posztban olvasható az a megjegyzés is, hogy „Diósgyőr nem felejt”, a zalaegerszegi szurkolók fantáziájára bízva, mire számíthatnak majd, ha a DVTK-hoz látogatnak a csapatukkal.

A diósgyőriek NB1-es futballcsapata, a DVTK pénteken játszott a Zalaegerszeggel, és idegenben győzött (ZTE FC-Diósgyőri VTK 1-3). 

 

Címlapképünk a Borsod24 által is közölt videóból készült

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.