A gyerekeket is megmotozták a zalai futballmeccsen

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 20.

Sport

A rendőrségi vizsgálat után a biztonságiak még levetették a Diósgyőr-szurkolók ruháit, cipőit, a büfé pedig szünetben árat emelt.

Felháborodtak a Diósgyőr szurkolói, mert Zalaegerszegen a rendőrség és a biztonsági szolgálat is nagyon aprólékosan átvizsgálta a ruházatukat, a cipőjüket is levetették velük – írja a Borsod24.

Mihelyt Zala megye székhelyét elérte a miskolci szurkolók busza, a rendőrök igazoltatták az utasokat, holmijukat átkutatták, és meg is motozták őket. Ezután rendőri felvezetéssel mehettek a stadionba, ahol a biztonsági személyzet ismét átvizsgált mindenkit. 

A DVTK szurkolói közösségének a Facebookon közzé tett bejegyzése szerint „az óriási rendőri készültség mellett a biztonsági személyzet is ránk volt kihegyezve. Ismételten megalázó módon lettünk átvizsgálva, nem csak mi, de a családos szurkolók is, akik gyermekeikkel érkeztek a mérkőzésre. Cipőinket, ruháinkat levetették velünk”.

Többen ezen az átvizsgáláson tudták meg, hogy például aprópénzt és napszemüveget sem szabad bevinni a zalaegerszegi stadionba.

Aztán mégis lett náluk aprópénz. 

„A büfében vásárolt italokért, az ott dolgozók, az árazás miatt (természetesen nehéz lett volna máshogy) aprópénzben adtak vissza, amit észlelt a security,

ezért a félidőben minden termék árát megemeltették, hogy ne kelljen vissza adni aprót”

– olvasható a bejegyzésben.

A motozásról videófelvétel is készült, ezen a narrátor néha nyomdafestéket nem tűrő szavai is hallhatók, de tényleg látszik, ahogy a biztonságiak levetetik a gyerekekkel is a cipőiket, hogy belenézzenek. 

A diósgyőri szurkolók nem értik, miért volt erre a megalázó eljárásra szükség. A posztban olvasható az a megjegyzés is, hogy „Diósgyőr nem felejt”, a zalaegerszegi szurkolók fantáziájára bízva, mire számíthatnak majd, ha a DVTK-hoz látogatnak a csapatukkal.

A diósgyőriek NB1-es futballcsapata, a DVTK pénteken játszott a Zalaegerszeggel, és idegenben győzött (ZTE FC-Diósgyőri VTK 1-3). 

 

Címlapképünk a Borsod24 által is közölt videóból készült

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.