A brazil dzsiu-dzsicu - Testsakk

  • V. Á.
  • 2008. november 6.

Sport

Ha valaki Brazíliát és a harcművészetet emlegeti, egyből a capoeira ugrik be. A Gracie klán által kifejlesztett brazil dzsiu-dzsicu viszont legalább ugyanennyire tipikus latin-amerikai történet, bár nem olyan régi, mint az 500 évesnek mondott rokon. V. Á.
Ha valaki Brazíliát és a harcművészetet emlegeti, egyből a capoeira ugrik be. A Gracie klán által kifejlesztett brazil dzsiu-dzsicu viszont legalább ugyanennyire tipikus latin-amerikai történet, bár nem olyan régi, mint az 500 évesnek mondott rokon.

Alig több mint kilencven éve létezik a japán dzsiu-dzsicu latin-amerikai mutációja, a kialakulása pedig egy renegát japán harcművész, Mitsuyo Maeda nevéhez köthető. A joviális külsejű, alacsony Maeda kora egyik leghíresebb dzsúdóharcosaként több mint kétezer küzdelmet nyert, és ezzel kiérdemelte a "valaha élt legkeményebb férfi" titulust. Maeda a dzsúdó afféle utazó nagyköveteként terjesztette a stílust többek közt Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, de később Brazíliában telepedett le, ahol az oda emigráló japánok képviselete mellett intenzíven foglalkozott dzsúdóoktatással is. Így jutott el az akkor tizennégy éves Carlos Gracie 1917-ben egy, a Teatro da Pazban megrendezett Maeda-féle bemutatóra, ahol a show után azonnal jelentkezett Maedánál tanítványnak. Valószínűleg ez volt a brazil dzsiu-dzsicu fogantatása, hiszen az ifjú Carlos, miután éveket töltött a mester szárnyai alatt, népes családjában is elkezdte terjeszteni a harcművészetet. Három testvére - Gast-o Junior, Jorge és Hélio Gracie - volt Carlos első három tanítványa, és a négy testvér az 1920-as évek közepén már saját harcművészeti iskolát indított. Ezekből az időkből származik az az újsághirdetés, amely a legenda szerint Carlos Gracie nevéhez fűződik, és a következő, lakonikus tömörségű reklámszöveggel toboroz új tanulókat az iskolába: "Ha azt akarod, hogy szétverjék az arcod, jól szétrúgják a segged, és eltörjék a karodat, akkor jelentkezz Carlos Graciénél, ezen és ezen a címen".

A sport igazi atyjának azonban mégsem Carlost, hanem Héliót tekinti a történelem, aki bátyja iskolájában tanulva, majd tanítva hamar ráébredt arra, hogy a nagyobb erőkifejtést igénylő fogásokat saját fizikai korlátai miatt soha nem tudja végrehajtani egy nála erősebb ellenféllel szemben. Hélio Gracie a saját gyengeségéből kovácsolt erényt, amikor a bátyjától tanult dzsúdóörökségből megalkotta, majd a vale tudo (szabad fordításban: "nincsenek szabályok") küzdelmek során csiszolta tökéletesre a saját fizikumára adáptált stílust, amit a modern brazil dzsiu-dzsicunak tekintünk. Ez pedig nem más, mint a szinte vegytiszta földharc. A brazil dzsiu-dzsicu nem tartalmaz olyan, külső szemmel is brutálisnak tűnő elemeket, mint például a muay thai jellegzetes combrúgása vagy a legtöbb karatealstílus tenyéréllel abszolvált nyeső ütése, ennek ellenére mégis látványos, igazi dél-amerikai temperamentummal pergő küzdelem. A hangsúly a földrevitelen van. Találó, hogy a szaklapok "testsakknak" nevezték el a stílust, hiszen adott egy kiinduló helyzet - az ellenfelek a földön -, vannak lehetséges lépések, és a végén ott a győztes által véghezvitt matt, ami általában egy olyan feszítés vagy fojtás, amelyből az ellenfél nem tud kiszabadulni. Ilyenkor a földön való kopogással ("tap out") jelzi, hogy feladta a küzdelmet. (Fontos megemlíteni egyébként a brazil dzsiu-dzsicu egyik "oldalhajtását", amely a submission grappling névre hallgat: itt a küzdő felek nem a tradicionális, japán karateruhában, vagyis a giben harcolnak, hanem egy szál rövidnadrágban: így a fogásokat kissé másképp alkalmazzák.)

A Gracie klán tagjainak küzdőtérre lépése alkalmából aztán sűrűn lehetett hallani ezeket a bizonyos tap out-okat, hiszen a család a huszadik század során gyakorlatilag végigverte a fél világot. A rengeteg kiváló harcos közül többen is beírták magukat a küzdősportok történelemkönyvébe. A legismertebb talán Royce Gracie, aki háromszor nyerte meg az Ultimate Fighting Championshipet (UFC), azt a nyolc résztvevős, egyenes kiesési rendszerben zajló bajnokságot, melyen a különböző harcművészeti stílusok mesterei mérhetik össze tudásukat. Royce Gracie egyébként más okból is híres: ő alakítja a főszerepet a brazil Sepultura metálzenekar Attitude című videoklipjében. A Sepultura akkori dobosa, Igor Cavalera egyébként szintén gyakorló harcos, csakúgy, mint Ed O'Neil, a Rém rendes család Al Bundyjának alakítója, aki Rorion Gracie szárnyai alatt szerzett fekete övet a brazil dzsiu-dzsicu színeiben.

Magyarországon 2004 óta foglalkoznak brazil dzsiu-dzsicu-oktatással. A lehető legautentikusabb forrásból, Brazíliából érkezett ide egy többszörös bajnok, Max Carvalho, hogy a Gracie család felügyeletével indítson oktatást Budapesten. Az eltelt négy évben a Carvalho vezetésével megalakult Magyarország hivatalos Vale Tudo csapata (Dietz Gusztáv, Halmi Viktor, Székesvári Tamás és Varga Levente), és eredményeik egyre inkább azt igazolják, hogy Magyarországnak is van helye a sportág térképén. November 15-én immár negyedik alkalommal rendezik meg az Open BJJ Hungaryt, amelyre több mint tíz országból érkeznek versenyzők.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.