Az állami milliárdok ellenére kevésbé eredményes a magyar sport

  • narancs.hu
  • 2023. február 11.

Sport

Pedig több ezer milliárdot elköltöttünk rájuk 2010 óta.

A Magyar Olimpiai Bizottság szűk körben ismert szakanyagát, egy közel 300 oldalas dokumentumot ismertet a Telex, amely kíméletlenül mutatja be, hogyan hasznosult az elmúlt időszakban a sportba pumpált sok százmilliárdnyi pénz. A lap szerint az elemzés Orbán Viktor asztalán is volt már, de a területre a válság ellenére is ömlenek az adóforintok.

Az élsportban 2013 után különös pénzbőség tapasztalható, de a 2016-os olimpián csak négy sportág szerzett érmet, amit akár figyelmeztető jelnek is vélhettek volna a döntéshozók. A MOB szakanyaga szerint ugyanis 2021-ben méltatlanul gyengén szerepeltek az atlétika, a torna, és az ökölvívás magyar versenyzői, az evezésben nem javultunk, a súlyemelés elsorvadt. A vitorlázás annak ellenére jobban megy, hogy nem szerepelnek a kiemelt státuszú sportágak között.

„A magyar sport két évtizede (2000-2020) a számok tükrében” című anyagban az is szerepel, hogy a látványcsapatsportok 2000-től 2010-ig 7,4 milliárd forintot kaptak, majd 2011 és 2020 között 552 milliárdot, ez 7500 százalékos emelkedés. A tanulmány szerint a sportolók felnőtt utánpótlása a százmilliárdok ellenére is stagnál, de ami ennél is nagyobb baj, hogy a sportágak többségénél (52 százalék) kedvezőtlenebb képet mutat az eredményesség a sokszorosára emelkedett támogatás belépése után.

A kézilabdát is külön kiemelik az elemzők, itt a tao bevezetése után az eredményesség a 2010 előtti szint 21 százalékára esett vissza. Pedig százszoros állami támogatásból (223 milliárdból) gazdálkodhattak 2010-20 között, mint az azt megelőző tíz évben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.