Az MVM a Fradi kiemelt szponzora lett

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. december 4.

Sport

"Lehet bármekkora a Fradi-szívünk, ha olyan megbízható társaság, mint például az MVM Csoport, nem érezné úgy, hogy érdemes mellénk állnia" - mondta Kubatov Gábor FTC-elnök.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. keddtől kiemelt szponzorként támogatja a Ferencvárosi Torna Clubot - közölte az MTI.

A klub és az MVM Zrt. közleménye szerint a nemzeti energetikai vállalat mostantól az FTC, és ezen belül a különböző egyéni és csapatsportágak szakosztályainak kiemelt támogatójaként segíti a zöld-fehér sportolók sikereit.

A stratégiai megállapodás alapján az MVM az érintett szakosztályoknak nem csupán a felnőtt sportolóit, hanem az U14-es korosztálytól kezdve az utánpótláskorú versenyzőit is támogatja. A szponzoráció fejében a vállalat az FTC sportközpontjában, labdarúgó-stadionjában, edzőpályáin, edzőtermeiben, a pályák menti perimétereken, molinókon, kijelzőkön, a klub médiafelületein, hírleveleiben, online és közösségi média csatornáin, illetve a sportolók mezfelületein jut megjelenési lehetőséghez, illetve egyebek mellett egyes létesítmények névadási jogaival is élhet.

"Az MVM Csoport stratégiai céljai közé tartozik a fiatal generációk támogatása, ezért is támogatjuk nagy örömmel Magyarország egyik legsokrétűbb, legsikeresebb tornaklubját, hazánk sportsikereit, illetve a jövő legkiemelkedőbb sportolóinak fejlődését, a sportolási körülményeik javítását, és ezzel további fantasztikus eredmények megszületését" - emelte ki Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója.

"Megtisztelő számunkra, hogy az MVM Csoport bizalmat szavazott klubunknak, és nemcsak a férfi labdarúgás, hanem más, szintén sikeres és népszerű szakosztályunk mellé állt" - mondta Kubatov Gábor, az FTC elnöke, hangsúlyozva: a sikerekhez elengedhetetlenül szükségesek a szponzorok. "Lehet bármekkora a Fradi-szívünk, ha olyan megbízható és remekül működő társaság, mint például az MVM Csoport, nem érezné úgy, hogy érdemes mellénk állnia" - tette hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.