Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. június 8-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
Május utolsó napján Európa Liga-döntőt játszott a Sevilla és a Roma focicsapata Budapesten, a Puskás Arénában. A meccset hosszabbítás és büntető párbaj után a spanyolok nyerték a teltházas meccsen. A döntő előtt egy-két nappal megérkeztek az érintett klubok szurkolói, a balhét viszont nem az amúgy legendásan keménykötésű római kemény mag szállította. A meccs délutánján a rendőrség tájékoztatása szerint Zuglóban állítottak elő hét lengyel állampolgárt, akik egy spanyol és egy svéd állampolgárt bántalmaztak, nem sokkal később pedig újabb két lengyelt vittek be, akik spanyolokat és olaszokat támadtak meg. A mérleg tovább romlott, miután további nyolc lengyelt droggyanú, egyet pedig tiltott pirotechnikai eszközök birtoklása miatt kapcsoltak le. A belvárosi Liszt Ferenc teret is hasonló szurkolói villongás amortizálta le.
Ezek a drukkerek a Śląsk Wrocław kemény magjához tartoznak, akiknek a csapata elég messze van attól, hogy egy ilyen fontos európai meccs résztvevője legyen; az idén a Śląsk a 15. helyen végzett a lengyel első osztályú bajnokságban. Akkor viszont mit kerestek Budapesten, ahol elsősorban a spanyol szurkolókra vadásztak?
Sok jó barát
A lengyelek néhány év óta különösen jó viszonyt ápolnak a Ferencváros huligánjaival, így ezt kihasználva eljöttek, hogy együtt kötekedjenek a sevillaiakkal. A nemzetközi focihuligán szcénában kevéssé járatosak talán nem értik, hogy mi dolga van egy lengyel kiesőjelölt szurkolótáborának a Sevillával. Nos, a 2010-es évek elején a Sevilla keményebb hívei akkorát balhéztak a sziléziaiakkal, hogy utóbbiak azóta is a revans lehetőségét keresik. A képletet bonyolítja, hogy mindeközben a Fradi fő ellenségének, az Újpestnek is gondja volt a sevillaiakkal; a lilákat szintén egy európai selejtező során kergették meg Spanyolországban, a hírek szerint késekkel felszerelkezett helyiek. És hogy teljes legyen a kép, világnézeti ellentétek is meghúzódnak a háttérben. A Sevilla kemény magja radikális baloldali, miközben Közép-Európa lelátói szubkultúrája néhány apró szigettől eltekintve főleg szélsőjobbos.
A kemény magok ellenségeskedései és barátkozásai régi jelenség, de a szubkultúra hálózatosodása nemzetközileg új szintre lépett az elmúlt években.
Az olasz fasiszta gyökereit vállaló római Lazio és a bolgár Levszki Szófia neonáci erős fiúi rendszeresen vendégül látják egymást, míg az angol Tottenham Hotspurt és az Ajax Amsterdamot a zsidó gyökereik kötik össze. Léteznek alkalmi kapcsolatok is: a belga Club Brugge szurkolói még közleményt is kiadtak arról idén áprilisban, hogy megszűnt a baráti viszonyuk a holland ADO Den Haag fanatikusaival.
Magyarországon jószerivel mindenkinek van egy-két lengyel testvércsapata. Az újpestiek egy időben a Lech Poznańt találták meg maguknak, de a Videoton (jelenleg Mol-, illetve immár Mol nélküli Fehérvár) mozgalmárjai a lengyel harmadosztályban, a Raków Częstochowa stadionjában leltek barátokra évekkel ezelőtt. Hogy mennyire erős a lengyel befolyás nálunk, azt jól mutatja az a hazai pályákról ismert történet, amikor a 2000-es években az NB III.-as pesterzsébeti ESMTK lelkes fiataljai az ország azóta is egyetlen szervezett Che Guevara-rajongó táborát próbálták tető alá hozni. E csoportnak részben azért lett vége, mert az újpestiek kedveskedni akartak a náluk vendégeskedő, magukat White Legionnak nevező barátaiknak, ezért Pesterzsébetre kalauzolták őket „komcsit verni”.
E csoportok a nemzetközi meccseken egymást is segítik, s néha a balhét is elviszik a ketrecharcos típusú huliganizmusban jóval a magyarok előtt járó lengyel testvérek. 2021-ben a magyar válogatott négy góllal verte Angliát Wolverhamptonban, de az igazán nagy izgalmakat a magyar vendégszektor szolgáltatta, ahol egy rasszista incidens után az érkező biztonsági őröket hathatós lengyel segédlettel verték ki a szektorból.
A fejlődés nyertesei
Bár a különféle nemzetiségű és méretű szurkolótáborok között régóta léteznek kapcsolatok, e sajátos sportbarátságnak az igazi löketet az internet és a technológiai fejlődés adta. A különféle rendbontásokkal a nagy nemzetközi focimeccsek közvetítéseinél a megállapodás szerint nem foglalkoznak; tévében egymást dobáló szektorokat elvétve látni. A huligánok, ultrák szereplési vágyának ilyetén korlátozása nem volt hatástalan, de a Facebook, a Telegram és társai új dimenziót nyitottak. Ráadásul a platformok nemcsak arra adnak lehetőséget, hogy a főleg telefonnal készített videók segítségével megmutassák magukat a lelátói csoportok, hanem elkezdhettek egymással annak ellenére is kommunikálni, hogy a kedvenc csapataik soha nem vagy csak elvétve találkoznak egymással. Korábban a „hagyományos” kapcsolatfelvételhez mindenképpen kellett pár külföldi túra, de mára ez a nehézség megszűnt. Vagyis a kevésbé sikeres kluboknak szurkoló kemény magok is megszervezhetik a maguk minihálózatait. Az Ultras-Tifo nevű oldalnak a Facebookon egymillió követője van, de a Telegramon is követik nagyjából 24 ezren a csatornájukat. Az oldalakon nem csak fotók és videók vannak látványos élőképekről, pirotechnikákról, szurkolói vonulásokról, de az internetező olyan klubokra csodálkozhat rá, amelyekről korábban talán nem is hallott. A kapcsolat, a „testvériség” kialakítása immár néhány érintés a telefonon.
A szurkolói világban azonban nem elég csak írogatni: a formalitások szerint előbb-utóbb vendégül kell látni egymást ahhoz, hogy „hivatalossá” váljon egy kapcsolat. Ezt követően jöhetnek a közös meccsek, közös utazások, és persze a rendszeresen előforduló szurkolói focitornák, ahol némi sport mellett eszmét is cserélhetnek egymással a résztvevők. Nyíregyházán például 2017-ben rendeztek ilyet, akkor a házigazdákon kívül két lengyel csoport érkezett.
A kapcsolatfelvétel oka az ellenségeskedés kiélése is lehet: a stadionokból mára jórészt kiszorult verekedéseket egy ideje azon kívül bonyolítják le. Ez az ún. ustawka; e lengyel szó azt az eseményt jelenti, amikor előre megbeszélt időpontban és helyen – valahol a külvárosban vagy egy erdei tisztáson – találkozik két egyforma létszámú szurkolói csoport, és megverekszenek egymással.
A rendőrség elől elrejthető kommunikáció, a számos kapcsolatfelvételi lehetőség és persze a kellő lelkesedés látványos helyzetet eredményezett: a focihuliganizmus mára gyakorlatilag teljesen levált a sportról. A fő igazodási pont persze még mindig a foci, de például az ustawkához egy ideje nincs szükség meccsre. 2018-ban a Diósgyőr tíz fanatikusa verekedett meg a szlovén Olimpija Ljubljana tíz rajongójával úgy, hogy a két futballcsapat soha nem játszott egymással. A miskolciak egyébként igazi turnéra készültek, hiszen egy másik soruk a zalaegerszegiekkel is megküzdött volna, de végül lemondták a novemberi kalandot. Vannak vegyes kirándulások is: a Szpartak Moszkva egy csoportja például (még a háború előtt) a csapatuk Bajnokok Ligája-meccsére vonatozva Budapesten megszakították útjukat egy verekedés erejéig.
Felfigyeltek rájuk
A hálózatépítés néha egészen hihetetlen névsorokat produkál: amikor 2019-ben a Fradi az orosz CSZKA Moszkvát fogadta, a külföldön mindig szabadjára engedett oroszok többször is balhéztak. Amúgy csak a pályán volt „tisztán” Fradi–CSZKA meccs: a lelátón a Fradi huligánjai mellett ott voltak a fent méltatott wrocławiak is, míg az oroszok egész kis sereget hoztak magukkal. A Groupama Aréna vendégszektorában a moszkvaiak mellett feltűntek a szerb Partizan Belgrád, a lengyel Widzew Łódź, a bolgár CSZKA Szófia és a szintén bolgár FK Burgasz különféle csoportjai, azaz öt ország szurkolói csaptak össze Budapesten.
Országonként eltérő, mekkora a befolyásuk e csoportoknak. Olaszországban sok helyen a klubok gazdasági hátterére is hatni tudnak a különféle lelátói alakulatok, míg a Real Madrid kitiltotta a stadionjából a rendszeresen neonáci jelképekkel pózoló Ultras Sur nevű csoportot. Amely a kedvenc klub határozata ellenére is él és virul: vendégségbe járnak laziós bajtársaikhoz, de feltűntek már Bécsben az Austria Wien meccsén, hogy „besegítsenek” a helyi erőknek. A Kubatov Gábor klubelnök ellen évekig tüntető fradisták pedig a szintén zöld-fehér Rapid Wien meccseire jártak át néha.
A legnagyobb táborral, ennek megfelelően a legtöbb huligánnal is rendelkező magyar klubcsapat, az FTC kemény magját egy ideje keménykötésű hazafiként láttatja nem egy kormánypárti politikus. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter szinte élőben közvetítette, amint elintézi, hogy engedjék el a német hatóságok a fradistákat szállító vonatszerelvényt, hanem abban is, hogy Kubatov klubelnöknek (egyben a Fidesz alelnökének) egy rossz szava nem volt arra, amikor a zöld-fehér fanatikusok Budapest belvárosában támadtak meg a lengyelekkel együtt külföldi szurkolókat. Hiszen nem mindenki huligán, aki annak látszik.
