Biciklik bambuszból - Fából vasparipa

  • Vincze Ádám
  • 2011. május 26.

Sport

Egyre gyakoribb, hogy "oda nem illő" anyagokból építenek biciklit. A bambuszból készült kerékpárvázak néhány éve jöttek újra divatba, elsősorban szakmai kiállításokon. Ma már Magyarországon is fut néhány példány.
Egyre gyakoribb, hogy "oda nem illő" anyagokból építenek biciklit. A bambuszból készült kerékpárvázak néhány éve jöttek újra divatba, elsősorban szakmai kiállításokon. Ma már Magyarországon is fut néhány példány.

A komoly kerékpárépítők jelentős része nettó hülyeségnek, múló trendnek tartja a bambuszvázak építését, néhány elvetemült fanatikus viszont egyenesen a kerékpárgyártás jelenlegi high-tech kategóriájába, a karbonvázak közé helyezi a "növényi" alapanyagot. Közéjük tartozik az amerikai Craig Calfee, aki a Calfee Design tulajdonosaként a kilencvenes években komoly szerepet játszott abban, hogy a karbonszálas vázépítési technológia elterjedjen, ma viszont már szinte kizárólag bambuszban utazik. Calfee szerint a pázsitfűfélék családjába tartozó növény bizonyos fajtái - jellemzően azok, amelyek vastagságban körülbelül megegyeznek a kerékpárváz alkotóelemeit adó csövekkel - jobb rezgéselnyelő képességűek, mint az egyéb, vázépítésre használt anyagok, ráadásul szilárdságban is felveszik velük a versenyt. Calfee komolyan gondolja, amit mond: hiszen az általa kisipari módszerekkel épített bambuszvázakat rendkívül borsos áron méri ugyan - 1600 dollártól egészen 2800 dollárig, ami megegyezik egy high end kerékpárváz árával -, viszont tíz év garanciát vállal.

Az amerikai nyomában sokan megpróbálkoztak hasonlóval. Például Brano Meres szlovák amatőr kerékpárversenyző és -építő 2004-ben készítette el saját tervei alapján azt a vázat, amellyel később több hegyi maratonon is részt vett. A gondosan válogatott bambuszrudakat szilárduló műanyag habbal töltötte ki, karbonszálas illesztéssel rakta össze. Az így megépített váz súlya nem haladta meg a két kilót, a teljes kerékpár súlya pedig alig volt több, mint tíz kiló. Meres öt évig használta a kerékpárt, később a második, bambuszból épített vázát az EHBE-n (European Handmande Bycicle Expo - a kézi munkával készített kerékpárok rangos kiállítása) is bemutatta.

Ideális súlypont

De Magyarországon is már négyen-öten foglalkoznak komolyabban bambuszvázas kerékpárok építésével, bár jellemzően egyikük sem hivatásos kerékpárépítő, inkább mérnöki vénával megáldott lelkes amatőr. A Mereshez hasonlóan hobbiversenyzőként is fel-felbukkanó, Kobike márkanéven alkotó Drávay Gábor az idei Bringaexpón mutatott be két, bambuszalapokra épített vázat: egy mountain bike-ot és egy örökhajtós kerékpárt, vagyis fixit. Törésteszteket nem végzett ugyan, de a fixiváz két év és cirka háromezer kilométer "éles teszt" után is tökéletes állapotban van, a hegyibicajjal pedig már gond nélkül megjárta a Bakonyt.

Szigetvári Zoltán SzBK néven négy kerékpárt épített eddig, saját bevallása szerint egy újságcikk hatására. Az első bambuszbringája 2009 novemberében készült el, azóta is használja, egy későbbi modelljével pedig megfordult az ECMC-n is (European Cycle Messenger Championship - kerékpáros futárok Európa-bajnoksága). Itt az évek óta futárkodó, Vírus becenévre hallgató Szirmay Frigyes indult vele a main race-en. A bambuszváz remekül "működött" Vírus alatt, aki később futármunka közben is tesztelte a vázat. Elmondása részben igazolta Calfee véleményét: a bambusz jóval rugalmasabb, mint a kimondottan merev alumíniumból épített vázak, kiválóan nyeli el az egyenetlen útvonal rezgéseit, méghozzá úgy, hogy a pedálozás energiájából jelentősen nem vesz el - így városban is kevésbé fárasztó vele tekerni. Az egyetlen hátránya a súlya: a szóban forgó váz körülbelül egy kilóval nehezebb, mint egy acélötvözetből készülté, viszont mivel a váz alapjait adó bambuszcsövek azonos súlyúak, a kerékpár súlypontja ideálisan helyezkedik el. A váz tartósságát még az is bizonyítja, hogy Vírus egy óriásit esett munka közben, és a kerékpár sérülés nélkül került ki az incidensből.

Szigetvári Meres módszerét követve szénszálas erősítést alkalmazott: ő a bútorszerűen összecsapolt csöveket először szénszálas szövettel tekerte körbe, majd faforgáccsal kevert epoxigyantával rögzítette. Drávay jóval egyszerűbb, ám nem kevéssé hatékony megoldást alkalmazott - az epoxigyantával kevert kenderkócot, amely betonkeményre megkötve kellő szilárdságot biztosít a vázaknak.

Minden jel arra utal, hogy a bambusz létező alternatíva a mai technológiákkal szemben a kerékpárépítés területén. A Calfee által jósolt bambuszforradalomnak mégis kevés az esélye. Egyrészt vannak olyan kerékpáros sportágak, ahol elengedhetetlen a "kőmerev" váz, másrészt a vázak nagyipari termelése még mindig nem megoldott, kisipari módszerekkel viszont az ár magas lesz. Szigetváriéknak több mint száz munkaórájába kerül egy-egy vázat megépíteni, és kérdés, vajon szükség van-e egy viszonylag drága, szokatlan anyagból készült kerékpárvázra. Úgyhogy hiába minden pozitív tulajdonsága, nem hinnénk, hogy bambuszvázas kerékpárokkal lesz tele a város néhány év múlva. Marad, ami volt: a különlegességre vágyók és az elvetemült fanatikusok luxusjárgánya.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.