Bíróság: jogos, hogy a magas tesztoszteronszinttel rendelkező nők nem indulhatnak bizonyos atlétikai versenyeken

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. május 1.

Sport

Pert vesztett a kétszeres olimpiai bajnok Caster Semenya.

A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elutasította a dél-afrikai Caster Semenya fellebbezését, amelyet a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) szabályozása miatt adott be.

A CAS indoklásában megállapította, hogy "a szabályozás diszkriminatív", ugyanakkor a vizsgált dokumentumok és bizonyítékok alapján "erre a diszkriminációra szükség van" ahhoz, hogy a női atlétika érintett versenyszámainak igazságossága megmaradjon.

A 28 éves kétszeres olimpiai bajnok Semenya tiltakozását az váltotta ki, hogy az IAAF tavaly úgy határozott, a túl magas tesztoszteronszinttel rendelkező női középtávfutók - 400 és egy mérföld közötti távokon - csak akkor indulhatnak nemzetközi versenyeken, ha gyógyszerekkel csökkentik a tesztoszteron mértékét a vérükben.

Semenya hiperandrogenizmussal él, ami azzal jár, hogy szervezetében a férfi hormonok aktivitása a normál mértéken felüli, aminek egyik legjelentősebb tünete a szokásosnál magasabb tesztoszteronszint. Ez a hormon növeli az izomtömeget, az erőt, illetve az állóképességet befolyásoló hemoglobinszintet.

A 800 méter háromszoros világbajnoka pályafutása kezdete óta támadások kereszttüzében áll férfias adottságai miatt. A 2009-es első vb-győzelme után egy évig nem is versenyezhetett, amíg az IAAF nemi vizsgálatokat végeztetett rajta. Később visszatért, a 2012-es és a 2016-os olimpián megnyerte a kétkörös távot, mint ahogy a legutóbbi két vb-n is.

Több női riválisa arra panaszkodott, hogy a hiperandrogenizmus tisztességtelen előnyhöz juttatja Semenyát.

Az IAAF már 2015-ben szabályozni akarta a helyzetet, de akkori kísérletét éppen a CAS hiúsította meg az indiai Dutee Chand fellebbezésének helyt adva. Tavaly márciusban azonban az IAAF tanácsa jóváhagyta az új szabályt, mivel egy 2017-es  tanulmány bizonyította, hogy a magas tesztoszteronszintű nők jelentős előnyt élveznek a pályán a riválisokkal szemben.

A mostani ítélet azt jelenti, hogy a magasabb tesztoszteronszintű sportolóknak egy héten belül el kell kezdeniük a gyógyszeres kezelést, ha rajthoz szeretnének állni a szeptemberi dohai világbajnokságon. A későbbiekben még szigorúbb lesz a szabályozás, ugyanis az érintett atléták csak akkor indulhatnak az IAAF versenyein, ha előtte hat hónapig folyamatosan az előírt érték alatt volt a  tesztoszteronszintjük. Az idei vb-re a CAS hosszadalmas döntéshozatala miatt különleges engedményt kapnak.

Semenya Twitter-oldalán csak annyit közölt, hogy "néha az a legjobb reakció, ha nem reagálunk semmit".

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.