Budapest pályázhat a 2032-es olimpia rendezésére

  • narancs.hu
  • 2019. április 1.

Sport

A két Korea ugyan toronymagas esélyes.

A két Korea biztosan jelentkezni fog a 2032-es olimpia megrendezésére - mondta az InfoRádióban Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség elnöke, a NOB tiszteletbeli tagja. Ez "politikailag óriási dolog lenne, és ezt Thomas Bach NOB-elnök is így látja, tárgyalt is az ENSZ főtitkárával, valamint mindkét Korea vezetőjével".

Ha a két Korea közös csapattal venne részt és meg is rendezné az olimpiát, annak olyan súlya lenne, hogy bár sportszakmailag fel lehetne hozni érveket mások mellett, valójában "nem konkurálhatna senki a két Koreával" – vélekedik Aján Tamás.

A NOB tiszteletbeli tagja arról is beszélt, Indonézia egyre komolyabb sporttényező  és az indonéz államelnök határozott szándéka, hogy odavigye a 2032-es olimpiát. S végezetül még hozzátette:

"ahogy nem titok, Budapest is szemezgeti azt, hogy megpályázza, ha úgy alakul minden".

Mindez jól alátámasztja a Magyar Narancs korábbi értesüléseit, miszerint az Orbán-kormány soha nem engedte el az olimpia rendezés gondolatát.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.